„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus |
![]() |
A
genetikai kód eredete a biológia számára alapvető probléma,
mert az élet összes
formájának ez az alapja.
Cohen I. L., amerikai
matematikus:
„Matematikai
szempontból, a valószínűségelmélet alapján teljesen
lehetetlen, hogy az
evolúció lenne az a mechanizmus, mely létrehozhatott 6 millió
ismert növényt és
állatot.
Amikor
megértették a DNS-RNS rendszer működését, akkor abban a
pillanatban az
evolucionisták és a kreácionisták közti vitát be kellett
fejezni.” L.Cohen,
Darwin Was Wrong – A Study in Probabilities P.O.Box 231,
Greenvale, New York
11548: New Research Publications, Inc., 1984
Davies
Paul, elméleti
fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de
1984-ben
kijelentette:
1.
„Az
az
elképzelés, hogy egyszerű „energiainjekció” által
létrehozható egy fehérje,
azonos azzal a kijelentéssel, hogy egy tégladomb alá
helyezett dinamit
létrehozhat egy épületet. Ha nem gondoljuk át, hogy hogyan
„hangoljuk össze” az
energiát a téglákkal, a célunkkal, akkor nem
reménykedhetünk abban, hogy
létrejöhet valami, ami rendezettebb lesz, mint egy
szemétdomb.”
2.
„A
kódolt
információ önmagában csak szükségtelen adathalmaz, ha
nincs egy interpretátor
(értelmező), mely azt értelmezi.
…A
genetikai adatok önmagukban – csak egy egyszerű szintaxis. A kódolt
genetikai információnak az a csodálatos tulajdonsága, hogy az
aminosavak
„értik” azt. Az információ, mely a DNS-láncban tárolódik, a
biológia
szempontból releváns. Az informatika nyelvén fogalmazva a
genetikai adatok –
szemantikai adatok, és azok megfelelő bonyolultsággal
rendelkeznek.”
3.
„Az információ tanulmányozása, mely megfigyelhető a
természetben, érdekes
következtetésekhez vezet. Régebben úgy véltük, hogy a világ
egyszerű anyagi
részecskékből áll, az információ pedig másodlagos fenomén,
melynek az alapja –
speciálisan szervezett anyag. Most már tudjuk, hogy az
ellenkezője igaz:
lehetséges, hogy a Világegyetem az elsődleges információnak az
eredménye – az
anyagi objektum az információ másodlagos megnyilvánulása.”
Dembski William Albert, matematikus,
filozófus:
„Habár
a
természetes
folyamatok képesek komplex, már létező információt átadni,
de azok nem képesek
információt létrehozni. Tehát a bonyolult
információ létezése
feltételez egy értelmes erőforrást. Mivel a genetikai
információ ilyen jellegű,
ezért létezik annak bizonyos értelmes oka. Ez annak a
bizonyítéka, hogy
hátterében bizonyos intelligencia van.” Dembski W.,
Intelligent Design as a
Theory Information, 1997
Dose Klaus német
biokémikus, Johannes Gutenberg Egyetem biokémiai intézetének
vezetője:
1.
„A kémiai és molekuláris evolúció több mint harminc éves
kutatása inkább
kiemelte az élet keletkezésének problémáját, mintsem
megoldotta azt. Jelenleg
az elméleti feltételezések és kísérletek egyaránt kudarcba
fulladtak vagy a
teljes tudatlanságunknak a bevallását kényszerítik ránk."
2.
„A
biológiai
információ, azaz a génekben rejlő információ eredetének
kérdése továbbra is
rejtély. Még az információ tárolására szükséges anyagi
építőelemek sem
képződhetnek maguktól. Számos sikertelen
kísérlet után ma már
valószínűtlennek tekinthető az egyszerű nukleotidok, és a
replikáció-képes
polinukleotidok spontán képződése a prebiotikus Földön.”
„International Society
for the study of the origin of Life”, Conf., Mainz, 1983
Evva Ferenc (sz.
1920) fiziko-kémikus:
„Lehet-e
természettudományos kérdéseket filozófiai alapok nélkül
művelni? Karl
Popper, az
USA-ban nemrég elhunyt osztrák
filozófus szerint egy kérdés akkor minősíthető tisztán
természettudományosnak,
ha cáfolható (falzifikálható), vagyis a jelenben legalább
elvileg létezik
módszer az állítás helyes vagy téves voltának ellenőrzésére.
Természettudományok esetén elsősorban kísérleti
ellenőrizhetőségről van szó. A
kísérleti eredményeket tudni kell logikusan magyarázni. A
kísérleteknek
megismételhetőnek kell lenniük, hogy azokat bárki, bármikor
és bárhol megfelelő
feltételek mellett megismételhesse és így ellenőrizhesse.
Statisztikus jellegű
természeti törvények igazolásánál ezen felül megfelelően
sokszor kell a
kísérleteket elvégezni, hogy a statisztikus törvényszerűség
megállapítható
legyen. Az élet abiogén keletkezése csak a Föld bolygón
ismeretes, és csak
egyszeri esemény volt. Természettudományos elképzelések
alapján azt lehet
kutatni, hogy az élet hogyan keletkezhetett. Minthogy
azonban a kezdeti
viszonyok kellően pontos ismeretére elvileg sincs mód, az
erre vonatkozó
állítások (kémiai evolúció) nem falzifikálhatók. Az élet
keletkezése tehát nem
kizárólag természettudományos, hanem filozófiai probléma
is.”
„A
genetikai információ eredete és a redukcióizmus.
A
kémiai evolúció számos megoldatlan problémája közt a
genetikai információ
eredete a legsúlyosabb. A genetikai
kód (GK) kialakulására több kémiai hipotézis
ismeretes. A GK azonban nem maga
az információ, hanem egy jelrendszer, mellyel a genetikai
információ tárolódik.
Hasonló a hírközlésben alkalmazott Shannon-féle
jelrendszerhez vagy a csupán
két jelféleséget alkalmazó morse-ábécéhez. Éppúgy, mint a
GK, ezek sem azonosak
magával az üzenettel, de eltérően az előbbitől mindkettőnek
ismerjük az
eredetét és létrejöttét. Hogy próbálnak választ adni az
eredetre a különböző
biológiai irányzatok?
Neves
angol biológus T. H. Huxley, British Association for the Advancement of
Science
tudományos társaság 1861-ben egyik Oxfordban megtartott
ülésén Wilberforce, anglikán
püspökkel
folytatott vitájában a „véletlen teremtő
erejének” bizonyításáért szállt síkra. Huxley
állítása a következő volt:
„Tételezzük fel, hogy az állati értelemnek olyan magas
fokára sikerül majmokat
kitenyészteni, hogy képesek írógép mechanikus kezelésére.
Az általuk legépelt
betűk sorrendje és a jelsorozatok hossza kezdetben
teljesen véletlenszerű és
értelmetlen, vagyis a szemantikai információ kezdetben
zérus. Huxley szerint,
ha a majmoknak korlátlan
idő és írógéppapír állna rendelkezésre, akkor előbb utóbb,
bár továbbra is
véletlenszerűen, értelmes szavak is megjelennének az
értelmetlen jelsorozatok
között, sőt az elképzelést ad abszurdum fokozva, mondatok,
versstrófák, végül
„Dávid király zsoltárai” is megjelenhetnének. Egy ilyen
folyamat lényegében
önszerveződés, melynek azonban, legalábbis kezdetben,
nincs oka.
Vizsgáljuk
meg, hogy ehhez a képzeletbeli folyamathoz milyen feltételek
teljesülése lenne
szükséges.
Egyszerűsítés kedvéért
mindjárt
kezdetben tekintsünk
el három feltételtől:
1. Nincs
tisztázva, hogy az értelmes
szövegnek milyen nyelven kell megjelennie.
2. Az
emberi nyelvek hierarchiájában a
jelsorozatok, ha nem vesszük figyelembe az összetett
szavakat, általában 1-8
betűből állnak. Összehasonlításul vegyük figyelembe, hogy a
biopolimerek
egyedeinek száma néhányszor tíztől milliós nagyságrendig
terjed.
3. Sem a
rendelkezésre álló idő, sem az
anyagmennyiség nem korlátlan.
Ahhoz, hogy a
betűkből versek legyenek, a
következők szükségesek:
4. Az
információnak fejlődni kell. Ez a következőket jelenti: A
szavakat megfelelő
sorrendbe kell állítani, hogy a szavakban megnyilvánuló
információból értelmes
mondatok alakulhassanak. Ez csak úgy lehetséges, ha a szavak
értelmük szerint
kapcsolatba hozhatók.”
„Hogyan képzelhetők el a
darwini fogalmak a
molekulák szintjén? Hogyan keletkezhet biológiai, illetve
genetikai információ
élettelen környezetben? Hogyan tárolódhat és értékelődhet
fel kémiai információ
biológiai információvá pusztán kémiai reakciókkal?
Eigen és
munkatársai szerint a szelekció darwini értelemben a
molekulák szintjén is
hatékony. A genetikai információ biológiai makromolekulák
önszerveződésének és
evolúciójának az eredménye a „fejlődő” kémiai rendszeren
belül, szakszóval
endogén módon.
Eigen és munkatársai a „szelekció”, illetve
„túlélés” nevű
játékokban megadott szabályokkal kísérlik meg a folyamatokat
elvileg utánozni. A
véletlen szerintük bele van építve a játékszabályokba. Eigen a játékszabályokat a természeti
törvények analógiájának
tekinti. Végkövetkeztetése szerint „A természet törvényei
alakítják a
véletlent!”
Fenti
tétel „igazolására” Küppers egy
érdekes, számítógépes programot
mutat be. A
kiindulás egy 17 betűből álló
és 11 féle betűjelet felhasználó sorozat, mely a következő:
ELWWSJILAKLAFTYJ. A
betűk sorrendjének lehetséges száma: 1026! Ebből
az óriási halmazból
(német nyelven) egynek van értelmes jelentése:
EVOLUTIONSTHEORIE. A
kiindulásnál mindössze 100 értelmetlen sorozatot vettek
figyelembe. A
számítógépes programot úgy szerkesztették, hogy minden
betűsorozat, mely
közelebb van a végcélhoz (minél több kerül a megfelelő
helyére), annál
gyorsabban reprodukálódik. Az átlagnál rosszabbul másolódó
sorrendek viszont a
további lépésekből kizáródnak. A sorozat önmásolódó, de
hibák is bele vannak
kalkulálva a programba. Utóbbival a mutációkat utánozzák. Az
eredmény 30 lépés
után a következő volt: 100 kezdeti kópiából 10 maradt, ezek
közt az értelmes
szó 4 példányban volt megtalálható.
Meglepő
dolog, hogy a fenti program éppen az
ellenkezőjét bizonyítja annak, amit tervezői bizonyítani
akartak. Az értelmes
szó ugyanis nem véletlenszerűen bukkant fel az értelmetlen
sorozatok hatalmas
tömegéből, hanem egy jól meghatározott algoritmikus
információ szerint,
kitűzött végcéllal. Az információ programozott, eredete tehát
szerkesztőinek
fantáziáján, nem pedig a véletlenen alapul. Másrészt az
absztrakt rendszerre
kívülről van „ráerőszakolva” az információ, tehát nem
endogén, hanem exogén.
Ugyanez vonatkozik a játékelmélet egyéb ötleteinek
alkalmazására is.
Egy
másik nehézség az információ
tárolódása
prebiotikus körülmények között.
Ennek
állandósulásához és fejlődéséhez
tárolásmódra van szükség. A káoszelmélet szerint helyileg,
illetve az idő
bizonyos szakaszaiban létesülhet rendeződés, de ez
stabilizációs mechanizmusok
nélkül nem lehet tartós. Véletlenszerű folyamatokkal nehezen
képzelhető el a
rendszer, melyben valós információ tárolódhat, sőt
fejlődhet. Információ
keletkezéséhez, mint az ismertetett Küppers-féle utánzásszerkesztéssel.
A szótárban lévő szavak
ennek előfeltételei, de az utóbbi értelme nem vezethető le
az előbbiből.
Polányi szerint a DNS alapján történő szerveződés
okokat követel,
melyek nem fejezhetők ki pusztán fizikai, illetve kémiai
fogalmakkal. A
szerveződést szerinte két dolog ellenőrzi. Az egyik a
keletkezett képződmények
alkotórészeire vonatkozik, a másik a már kialakult
szerkezetekre. Az
alacsonyabb szint törvényei szabják meg a (fizikai, illetve
kémiai) határfeltételeket,
melyek érvényesek a magasabb (biológiai) szinten is. A
szerveződés értelmét
azonban csak a magasabb (biológiai) szint adja meg azáltal,
hogy szemantikai
(értelmi) összefüggésben áll az alacsonyabbal.
Wigner
Jenő
[magyar
elméleti
fizikus]
kvantumfizikai számításokkal próbálja bizonyítani, hogy
élettelen rendszerek
önreprodukciója valószínűtlen. Számításai szerint a
prebiotikus időszakban a
kémiai káosz körülményei között működési rend önként nem
jöhetett létre.
A fizikus
Lipson a genetikai információ endogén
keletkezésének nehézségeit
abban látja, hogy a biomolekulák kialakulása lépésről lépésre
történő evolúcióval
nehezen képzelhető el. Nem léteznek ugyanis 60, 80, vagy
98%-ban alkalmas
biopolimerek. A hemoglobinokat említi példaként, melyeknél
csupán két aminosav
felcserélődése a fehérjeláncban (kb. 0,2%-os hiba) az élő
szervezetekben súlyos
zavarokhoz
vezet.
…Eszerint
az élő szervezetek
egyre tökéletesebb kísérleti úton történő megismerésével és a
bioinformatikai alapok fejlődésével
olyan információs rendszerek válnak
ismeretessé még a legegyszerűbb mikroorganizmusok
esetében is, melyeknek
önkéntes létrejötte prebiotikus körülmények között,
külső (exogén) információ
nélkül gyakorlatilag zérus.” Evva
F., Az élet
keletkezése mint filozófiai kérdés, http://web.axelero.hu/kesz/jel/05_06/evva.html