„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Evolúcióelmélet, mint vallás 1.

Ager Derek V., angol evolucionista geológus:

1. „Majdnem mindegyik evolúciós történet, melyet a diákoknak elmondtam, az Ostrea/Gryphea-tól a Zapbrentis-ig, a mai napra már cáfolt. Hasonlóan több mint húsz éves kutatásaim, melyek a Brachipoda-iak evolúciós vonalainak keresésére irányultak, teljes kiábránduláshoz vezettek.”

2. „Sok evolúciós „felfedezés” nem más, mint egyes paleontológusok „agyuk szüleménye.”

3. „Ha megnézzük a kövületek krónikáját, akkor nem találunk fokozatos evolúciót, hanem a csoportok hirtelen megjelenését más csoportok helyet.” Derek V. Ager, The Nature of the Fossil Record, Proceedings of the Geological Association 1976, 2

Chesterton G.  (1874-1936), angol író, filozófus:

„Az evolucionisták kritizálják azt a feltételezést, hogy a nem létező Isten semmiből mindent létrehozott volna, mert az lehetetlen. De utána kijelentik, hogy a semmi önmagától mindenné alakult át.”

Behe Michael J., biokémikus-professzor:

„A molekuláris evolúció nem alapszik semmilyen tudományos tényen. A tudományos irodalomban egyetlenegy publikáció sem található, mely leírná, hogy hogyan történhetett egy reális bonyolult biokémiai rendszer molekuláris evolúciója. Csak kijelentések vannak arról, hogyan történhetett az evolúció, de azok nincsenek alátámasztva kísérletekkel vagy számításokkal.”

Dickerson Richard E. fizikai kémikus, Kalifornia Műszaki Egyetem professzora:

1. „Nem léteznek laboratóriumi modellek, amelyek genetikai mechanizmusok evolúciójáról szólnának. Erről végtelenül lehet fecsegni, és ignorálni a nem megfelelő tényeket. Mi csak elképzelhetjük, hogy a valóságban mi történik, de az elképzelés nem a legjobb eszköz.”

2. „Mi keletkezett először, a fehérje vagy a DNS?”. A helyes válasz így hangzik: „azok párhuzamosan fejlődtek”.

3. „… Ezért nehéz elképzelni, hogy az ősóceánban hogyan történhetett a polimerizáció, mivel a víz jelenléte nem a polimerizációt, hanem – a depolimerizációt segíti.” Chemical Evolution and the Origin of Life, Scientific American, 1978, 9

Giertych M.:

„A genetika az evolúcióelméletet nem igazolja.

…Minél mélyebben tanulmányozzuk az evolúció bizonyítását, annál kevésbé tapasztaljuk azt. Lényegében ez az elmélet továbbra is csak feltételezi a bizonyítékokat, és amikor azokat nem találja, akkor elővesz egy másik feltételezést. Az evolúcióelmélet – rossz minőségű tudomány.”

Abou-Rahme Farid:

1. „Gyermekkorunkban mondtak nekünk egy mesét egy békáról, mely királyfivá változott. Ma az evolucionisták azt akarják velünk elhitetni, hogy 300 millió év alatt a béka tényleg királyfivá változik. A mese hirtelen tudománnyá komolyodik. Az a probléma, hogy a világban jelenleg nagyfokú tudományos fantasztikum miatt az emberek nem tudják meghúzni a vonalat a tények és a fikció között, és az evolucionisták kihasználják ezt a helyzetet. Láthatjuk, hogy a mutáció, mint az evolúció javasolt eszköze, valójában további bizonyíték, amely az evolúcióelmélet ellen szól.”

2. „Jól ismert, hogy az emberi agy magasabb rendű a világ legfejlettebb modern számítógépeinél is. Ma már tudjuk, hogy az emberi agy kb. 12 milliárd (12x10⁹) idegsejtből (neuronból) épül fel. Mindegyik neuron kb. tízezer másik neuronhoz kapcsolódik, ami összesen 120 billió (12x10¹³) kapcsolatot (szinapszist) jelent az emberi agyban – ez az ember által ismert legkifinomultabb, legbonyolultabb elrendezés.

És mi a helyzet a szemmel? Amikor Darwin az emberi szemmel foglalkozott, ezt írta:

3. „Őszintén bevallom, hogy a legnagyobb mértékben abszurd dolog azt feltételezni, hogy a szem természetes kiválogatódás útján keletkezett.” Ez az evolúcióelmélet atyjának tanúbizonysága…

Összefoglalásul: az evolúcióelmélet ellentmond a tudománynak. Vallás – ám alsóbbrendű vallás és megkérdőjelezhető tudomány. A világ valójában olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek arra mutatnak, hogy létezik egy Teremtő…” Farid Abou-Rahme, Azt mondta Isten…, Hárfa Evangéliumi Kiadó, 2003

Bade Jeffrey, geokémikus, San Diego Scripps Intézet: 

„Az élet keletkezése a mai napig nagy titok… Ma, amikor túl vagyunk a 20. századon, még mindig szemben állunk a legnagyobb megoldhatatlan problémával – hogyan keletkezett az élet a Földön?” Jeffrey Bade, Earth, February 1998

von Bertalanffy Ludwig (1901 – 1972) osztrák biológus:

„Az, hogy egy ilyen szétmosódott, nem eléggé verifikálható és a tudomány komoly kritériumaitól messze álló elmélet dogmává váljon – azt csak szociológiai okokkal lehet megmagyarázni.”

Bethell Tom, amerikai újságíró:

„Darwin hibái elég komolyak voltak, és aláásták az elméletét. Ezeket a hibákat csak nemrég fedezték fel. Igaz, hogy az egyik szervezet „jobban alkalmazkodik”, mint a másik… De ez nem lehet az oka egy új faj keletkezésének… Egyértelmű, hogy már a kezdetétől fogva ez az elmélet hibás volt… Az a véleményem, hogy a következtetés megdöbbentő – Darwin elmélete a csőd szélén áll.” T. Bethell, Darwin’s Mistake, Harper’s 1978, 2

Bird W. R.:

„Az evolúciós problémákat a mutáció, természetes kiválasztódás és az újabb elképzelések alapján nehéz megoldani, sőt a bonyolultsága miatt a modern tudomány állapota mellett azt lehetetlen megoldani.”

Booker Christopher, a londoni Times újságírója, evolucionista:

„Az evolúcióelmélet egyszerű és vonzó. Az az egyetlen nehézsége, hogy hiányosságokkal van tele, amit maga Darwin is bizonyos mértékben elismerte…

Az a paradox, hogy a könyv (A fajok eredete), mely híressé vált, mert megmagyarázta a fajok eredetét, a valóságban semmilyen magyarázatot nem tartalmaz…

Száz évvel Darwin halála után semmilyen bizonyítékokkal vagy elhihető elképzelésekkel nem rendelkezünk az evolúciós mechanizmusokról, ami az utolsó években heves vitáknak volt a tárgya…

Jelenleg nincs semmilyen elképzelésünk az igazi okokról és mechanizmusokról, de lehetséges, hogy a jövőben sem lesz.” Booker Christopher, The evolution of a Theory, The Star, 1982.04.20

Brady Ron a "Natural selection and the criteria by which a theory is judged"  Systematic Zoology, 1979 cikkében olyan megsemmisítő csapást mért a neodarwinizmusra, hogy Norman Macbeth állítása szerint az USA egyik leghíresebb egyetemének a Biológiai Tanszék tanszékvezetője ezt a cikket kivágta a Systematic Zoology folyóirat könyvtári példányából, hogy az ne kerüljön a diákok szeme elé!

Brod John W.:

„Húszévi erőfeszítések után nekik (a tudósoknak) még mindig viszonylag egyszerű műveletre kell betanítani a gépeket – felismerni az egyszerű tárgyakat és megkülönböztetni azokat. Ezért bennük kifejlődött az emberi látás iránti mély tisztelet. A számítástechnikai szakemberek irigységük tárgya – az ember recehártyája, mely 100 000 000 elemet és neuron réteget tartalmaz, melyek másodpercenként több mint 10 milliárd műveletet végeznek.” Computer scientists stymled in their quest to match human vision, The New Jork Times, 25.09.1984

Bunur L. Zoológiai Múzeum igazgatója, a Stratsburg-i Biológiai Társaság volt elnöke:

„Az evolúcióelmélet – mese a felnőttek részére. Ez az elmélet használhatatlan, és a tudomány fejlődését egyáltalán nem segíti.” Rusch W.H., Analysis of So-called Evidences for Evolution, The Advocate, 1984, Mar.8

Sir Chain Ernst Boris (1906 - 1979), világhírű angol biokémikus, Nobel-díjas (penicillin feltalálója):

1. „Én mindig mondtam, hogy az élet keletkezéséről szóló okfejtések zsákutcába vezetnek, mivel még a legegyszerűbb élőlények is annyira bonyolultak, hogy azokat primitív kémia reakciók által nem lehet megmagyarázni, a tudósok kísérleteikkel olyan eseményeket próbálnak megérteni, melyek milliárd éve történtek. Istent ilyen primitív gondolkodási mód által nem lehet megismerni.”

2. „A klasszikus evolúcióelmélet – hihetetlen bonyolult és rengeteg tény megengedetlenül leegyszerűsített magyarázata. Csodálatba ejt, hogy milyen könnyen és készséggel a tudósok „lenyelik” ezt az elméletet. És eddig egyetlen tiltakozás sem volt! De most több és több tudós belátja, hogy az evolúcióelmélettel valami nincs rendben és azt határozottan kell felülvizsgálni.” E. Chain, Social Responsibility and the Scientist in Modern Western Society, London, 1970

Cohen I. L., matematikus, kutató:

„Darwinnak nem volt igaza... Lehetséges, hogy az evolúcióelmélet a legveszélyesebb tévedés, amely valaha is megtörtént a tudomány terén.”

Cohen P. J. a tudomány és evolúcióelmélet, mint áltudomány viszonyáról:

„Ez a konfrontáció a tudományos objektivizmus és meghonosodott előítéletek, a logika és az érzelmek, a tények és a fikciók között…

Végeredményben győzni fog az objektív tudományos logika, függetlenül attól, hogy közben hány híres bálványt kell majd ledobni…

Ha egy elmélet ellentmond a tényeknek, akkor az nem lehet tiszteletre méltó…

Lényegtelen, hogy helyette jobb elméletet javasolnak-e vagy nem…

Az „utolsó csepp vérig” védeni az evolúcióelméletet – nem a tudomány kötelessége. Ha az objektív tudományos okfejtések alapján a probléma megoldása a külső szuperintelligenciához vezet, akkor vágjuk el a köldökzsinórt, mely összeköt minket Darwinnal. Az fojtogat és visszatart minket.” Cohen I.L. Darwin Was Wrong – A Study in probabilities, NY, 1984

Conklin Edwin Grant (1863 - 1952) amerikai biokémikus, embriológus:

„A biológusok olyan magasra emelték az evolúcióelméletet, hogy az szinte vallási kultusszá vált. Sok biológus benne látja mindennek az alapját.”

„Arra, hogy megértsük az élet önkeletkezésének lehetetlenségét, elegendő csak megismerni a probléma bonyolultságát.”

Crick Francis (1916–2004), angol biológus, orvos, neurobiológus. A DNS struktúra felfedezéséért Nobel-díjat kapott:

„A modern tudássál felszerelt becsületes ember azt tudja konstatálni, hogy jelenleg az élet keletkezése bizonyos értelemben majdnem csodának tűnik – annyi sok feltételnek kell megfelelnie.” Francis Crick, Life Itself: Its Origin and Nature (New York: Simon and Schuster, 1981)

Denton Michael ausztrál molekuláris biológus, volt evolucionista Nature's Destiny: How the Laws of Biology Reveal Purpose in the Universe, 1998:

1. „Senki sem tudja megmagyarázni, hogy az evolúció kaotikus folyamai hogyan voltak képesek új fajokat létrehozni.

…Az evolúcióelmélet hatása annyira erős, hogy az elvei, melyek a középkori asztrológiai elvekre hasonlítanak... az evolucionista biológusok számára vallássá váltak.”

2. „A 20. században a csillagászat által kialakult világkép komoly kihívást jelent az utolsó négy században elterjedt hipotéziseknek, melyek azt állították, hogy a Világegyetem és az élet keletkezése – véletlen és értelmetlen esemény....”

3. „Ellentétben az evolúciós biológusokkal az anti-evolucionisták szigorúbban bánnak a tényekkel, és igyekeznek az empirikus tényeket minél jobban követni.”

Denton „Evolution: A Theoty in Crisis”, (Evolúció: Egy válságban levő elmélet), Adler and Adler, Bethesda Maryland, 1985, könyvéből:

4. „Ha figyelembe vesszük azt, hogy a vitákban az élet spontán keletkezésére gyakran úgy hivatkoznak, mint egy bizonyított tényre, akkor sokkoló annak a felismerése, hogy egyáltalán nincsenek bizonyítékok.”

5. „Ez a könyv, amelyet egy molekuláris-biológus írt, rávilágít arra, hogy gyorsan halmozódó bizonyítékok milyen mértékben fenyegetik a darwinizmus alapfeltételezését.”

6. „Ha a komplex számítógépes programok nem módosíthatók spontán módon, akkor ez bizonnyal vonatkozik az élő szervezetek genetikai programjaira is. Véleményem szerint nagyon közel állunk az egész darwini paradigma formális cáfolatához. Vajon milyen különös képességük alapján az élő szervezetek dacolnak a valószínűség törvényeivel, amelyeknek nyilvánvalóan minden komplex rendszer engedelmeskedik?”

7. „A fehérjék aminosav-sorozatainak összehasonlítása azt a fontos eredményt hozta, hogy ezeket lehetetlen bármilyen evolúciós sorozatban elrendezni… Az élet kémiai evolúciója – az értelem meggyalázása.”

8. „Ha figyelembe vesszük azt a zsenialítást és bonyolultságot, mely az élet molekuláris mechanizmusait jellemzi, akkor még a legfejlettebb modern technológiánk is durvának tűnnek… Amit jelenleg tudunk, az a teljes biológiai design egy kis részecskéje. Kutatások a biológia mindegyik területén gyakorlatilag állandóan növekvő designszinteket fedeznek fel, ahol láthatjuk azok bonyolultságának növekedése.”

9. „Vajon hihető-e, hogy a spontán folyamatok létrehozhattak egy olyan valóságot, melynek a legkisebb eleme – egy funkcionális fehérje vagy gén – olyan komplexitással bír, ami túlmutat saját kreatív képességeinken, hogy a spontán folyamatok létrehozhattak egy olyan valóságot, amely teljes antitézise a véletlennek, és amely minden tekintetben felülmúl bármit, amit az emberi intelligencia alkotott?”

10. „Hibás az a kijelentés, hogy a biológia fejlődése alátámasztja a hagyományos evolúciós modellt… 1859-től kezdve az evolúcióelmélet egyetlenegy empirikus ténnyel, egyetlenegy tudományos felfedezéssel sem volt alátámasztva.”

11. „…csupán egy filozófiai jellegű „akarunk hinni Darwinban” hit marad, amelynek semmi köze a tudományhoz. … A biológia újabb felfedezései a formális logika alapján igen közel visznek minket a darwini állítások cáfolatához.”

12. „Ebben a könyvben én radikális hozzáállást alkalmaztam. Összegyűjtöttem és rendeztem a darwini modellről szóló kritikus megjegyzéseket, melyek a paleontológiától a molekuláris biológiáig terjednek, és megpróbáltam leírni, hogy miért a problémák annyira komolyak, hogy a szokásos hozzáállások alapján lehetetlen valamilyen megoldást javasolni…”

13. „…A tiszta véletlen sosem lett volna képes azt a bonyolultságot és kreativitást elérni, mely annyira megfigyelhető a természetben. A fajok eredete megjelenése óta, ez volt a szkepticizmus állandó forrása. Az utolsó száz évben mindig voltak olyan kiváló biológusok, akik nem fogadták el Darwin állításait.”

14. „… Megértjük Darwint és együtt érzünk vele! Sok biológus időnként hasonló helyzetbe kerül, mivel a józanész szempontjából teljesen abszurd az a feltételezés, hogy a véletlen képes bonyolult tökéletességű miniatűr struktúrákat létrehozni… Még ha nem is vesszük figyelembe a számításokon alapuló érveléseket, az intuíció azt sugalmazza, hogy ilyen tökéletesség spontán nem keletkezhetett. Még ha feltételeznénk is, hogy a véletlen rátalált egy viszonylag bonyolult sorozatra, akkor is lehetetlen, hogy az egyszerre annyi célt képes lenne elérni, és még hozzá olyan felülmúlhatatlan tökéletességgel.”

15. „Annak a következtetései, hogy a darwini modell nem bírta ki a kipróbáltatást, a biológia határain túl is hatnak.

…A modern nyugati ember számára a tudomány természete és filozófiája nagymértékben Darwin elméletén alapszik, ami számára azt jelenti, hogy az ember nem az Isten terve alapján jött létre a Földön, hanem abszolút céltalanul, spontán a molekuláris struktúrák keletkezésének „próbák és hibák” elve révén. Ilyen értelemben az evolúcióelmélet kulturális jelentősége nagyon nagy – mivel az a materialista világnézet vívmánya és legnagyobb értéke.”

16. „Még senki sem látott funkcionális formák folytonos láncait, melyek összekötik a múltban ismert és jelen élő fajokat. A természet folytonosságának koncepciója csak az emberek agyában létezik, de nem a természetben.”

17. „Molekuláris szinten nincs olyan élő szervezet, amely rokonaihoz képest ősi, primitív, vagy fejlett lenne. Úgy tűnik, hogy a természet pontosan olyan, amilyennek azt régen, a tizenkilencedik században az összehasonlító anatómia nagyjai elképzelték: nincs evolúció, és a fajok élesen elhatárolódnak egymástól.

…Nem kétséges, hogy ha ez a molekuláris bizonyíték ismert lett volna egy évszázaddal ezelőtt, az hatalmas fegyvert adott volna az evolúciós elmélet ellenzői, mint például Agassiz és Owen kezébe, és az organikus evolúció ötlete soha nem terjed el.”

Dobzhansky Theodosius biológus, zoológus, Rockefeller Egyetem:

„Az evolúciós események egyediek, nem ismételhetők meg, és nem fordíthatók vissza. Egy szárazföldi gerincest ugyanúgy lehetetlen hallá alakítani, mint végrehajtani egy inverz transzformációt. Kísérleti módszerek alkalmazása ilyen egyedi történelmi eseményekhez szigorúan korlátozott, elsősorban az idő faktora miatt, mivel az lényegesen nagyobb, mint a kísérletező tudósok életének időtartama. Erről beszélnek az antievolucionisták, amikor követelik az evolúció bizonyítékait.” Heredity and the Nature of Men, 1964

Dose Klaus, német biokémikus, Johannes Gutenberg Egyetem:

„Azok a kísérletek, amelyeket az utolsó harminc évben az élet keletkezésének kiderítésére a kémiai és molekuláris evolúció terén hajtottak végre ahelyett, hogy választ adjanak a feltett kérdésekre, még bizonytalanabbá tették azokat. A kutatások jelenleg vagy zsákutcába jutottak, vagy annak a beismerésével végződtek, hogy nem tudjuk megoldani a problémát.”

Durant John, biológus, Wales Egyetem:

„Sok tudós kísértésbe esik, és dogmatikussá válik. A fajok keletkezését úgy állítják be, mintha az véglegesen meg lenne oldva. Az igazságtól semmi sem lehet távolabb. De marad a dogmatizmushoz való ragaszkodás, ami csak árt a tudománynak.” Beginning to Have Doubts, The Gardian, 1980. 12. 04

Durant J. a How evolution became a scientific myth című1980-ban tartott előadása szenzációvá vált. A Darwinról szóló előadásában kijelentette, hogy a darwini evolúcióelmélet az ember keletkezésének magyarázatában modern mítosszá vált, és hátráltatja a tudományt és a szociális fejlődést. A tudományos kutatások terén az evolúciós mítosznak romboló hatása van, mivel az torzításokhoz, üres vitákhoz és hatalmas visszaélésekhez vezetett.   

Ehrlich Paul biológus professzor, Stenford Egyetem, A. Birch, biológus professzor, Sidney Egyetem:

„A mi evolúcióelméletünk olyan elméletté vált, amelyet kísérletek által nem lehet megcáfolni. Bármilyen eredményt hozzá lehet illeszteni. Tehát, ez az elmélet kívül van „az empirikus tudományokon”, ami még nem jelenti azt, hogy hamis. Senki sem tudja azt megcáfolni. Azok az alapozatlan, vagy szélsőségesen egyszerűsítet laboratóriumi kísérleteken alapuló elvek jobban elterjedtek, mint azt megérdemelnék. Az evolúciós elvek dogmává váltak, és többségünk számára a nevelésünk részévé váltak.”

Eisley Loren amerikai antropológus:

„Sok sikertelen próbálkozás után a tudomány kellemetlen helyzetbe került – feltételezve a fajok keletkezésének elméletét, nem volt képes azt bebizonyítani.

…Nem irigyelhető a tudomány helyzete, mivel létrehozta a saját mítoszát, és hosszadalmas erőfeszítések után sem lehet bebizonyítani azt, hogy ha bizonyos események most megtörténtek, akkor azok megtörténhettek a távoli múltban is.”

Eisley L. The secret of life, The Immense Journey, NY: Random House, 1957

Eldredge Niles, hires paleontológus, evolucionista:

„…Amikor megjelentek a kételyek, amelyek véget vetettek a szilárd magabiztosságnak, ami az evolúciós biológiára jellemző, akkor elszabadultak a kedélyek.” Evolutionary Nouse-cleaning, 1982, 2

Gilbert S.F., Opitz J.M., Raff R.A., biológusok:

„A mikro-evolúció csak azokról az adaptációkról szól, melyek megmagyarázzák a legjobban alkalmazkodott egyedek életbennmaradását, de nem képes megmagyarázni azoknak a keletkezését.” Gilbert S.F., Opitz J.M., Raff R.A. Resynthesizing Evolutionary and Devepolmental Biology. 1996. 173

Goldschmidt R., német genetikus:

„A mikro-evolúció tényei, nem elegendőek, hogy megmagyarázzák a makro-evolúciót.” Goldschmidt R. The Material Basic of Evolution, Yale, 1940

Gish Duane (sz.1921) ismert amerikai biokémikus, volt evolucionista:

„Ha valakinek a filozófiai álláspontja megengedi elfogadni az evolúciót, mint egy hipotézist, akkor ezt az elméletet neki úgy is kell kezelni, mint egy hipotézist, és másokat nem szabad arra kényszeríteni, hogy az evolúciót bebizonyított tényként fogadják. Az oktatók és a tudományos közösség többsége az áltudományos álcázással másokat arra kényszerítenek, hogy azok fogadják el nézetüket. A középkori egyház diktátuma helyet létrejött a racionális materializmus diktátuma. Sértve vannak az alkotmányos jogok, és a független tudományos kutatások dogmatizmus nyomása alatt vannak. Eljött a változások ideje.”

Gorman James:

„Az evolúciót nemcsak a fundamentalista keresztények támadják, hanem tekintélyes tudósok is kételkednek benne. Az uralkodó darwinizmusi nézetektől a paleontológusok távolodnak.” The Tortoise or the Hare? Discover,1980, 10