„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Az élet tervezés eredménye 2.


 

 

Hawking Stephen (sz. 1942) híres angol elméleti fizikus Az idő rövid története könyvében írja, hogy a Világegyetem olyan pontos számításokon és egyensúlyokon alapszik, hogy ezt nem vagyunk képesek elképzelni.

 

„Ha az Ősrobbanás első percében a Világegyetem kitágulásának sebessége csak egy százezer billiónyival lett volna kisebb, akkor a Világegyetem megsemmisítette volna önmagát.”

 

 

Jastrow Robert asztrofizikus, Amerikai Kozmikus Intézet igazgatója:

 

„Az „antropológiai elv” – a legnagyobb teisztikus elv, melyet valaha is előállított a tudomány. Számomra az „antropológiai elv” abszolút meggyőző.”

 

Robert Jastrow egy interjúban megjegyezte, hogy a Világegyetem hirtelen keletkezett, ami nem felel meg a naturalisták várakozásainak, és amiben hisznek a teisták. Robert Jastrow Isten és csillagászok könyvében ebben a témakörben sok ismert tudóssal szállt vitába. A könyvében elemzi az ok-következtetés kapcsolatokat, az „Elsődleges Ok” szükségszerű létezését, amelyet nem fogadják el a naturalisták.

 

„A Világegyetem keletkezésének okát nem lehet úgy tanulmányozni, hogy az okot csak a Világegyetemen belül keressük. Ez még egy érv, hogy nem lehet reménykedni a Világegyetem keletkezésének felderítésében, ha csak annak a működését tanulmányozzuk.”

 

„A csillagászok már megértették, hogy önmagukat sarokba szorították, mivel saját módszerükkel bebizonyították, hogy a Világegyetem egy teremtés eredményeként hirtelen keletkezett.

…Azt is megállapították, hogy ez olyan erők révén történt, melyeket nem vagyunk képesek felismerni.” Jastrow R. God and the Astronomers, New York: W. W. Norton 1978

 

 

Kisthjakovski Vera fizikus, Massachusetts Institute of Technology, a Nők a tudományban egyesület volt elnöke:

 

„A kifogástalan rendezettség, melyet a tudomány felfedezett a fizikai világban, sugalmazza az Isten jelenlétét.”

 

 

Maddox John a Nature, egyik legismertebb ateizmust terjesztő folyóirat főszeretője 1989-ben a Le az Ősrobbanással cikkében írta:

 

„Az ősrobbanás elmélete nem fogadható el a filozófia szempontjából, mivel az elfogadása azt a gondolatot támasztja alá, hogy az életet a Földön Isten teremtette.”

 

 

Margenau Henry (tudományfilozófus, Yale University), azt mondja azoknak, akik a tudományt, mint eszközt akarják arra felhasználni, hogy a hitetlenségüket hirdessék:

„Abszolút ostobaság a tudományra hivatkozva elvetni a Teremtő elvét. A tudomány egyértelműen bebizonyította, hogy a „teremtés semmiből” koncepció nem ellentmondásos.”

 

 

Moody Paul A. zoológus, a Vermont Egyetem tiszteletbeli professzora:

 

„Tudom, hogy majd milyen kérdés jelenik meg azoknak az agyában, akik ezt elolvasták: „Lehetséges, hogy a tudomány nem bizonyította be, hogy nincs Isten?”. Éppen az az igazság, hogy ezt a tudomány nem bizonyította be.”

 „Amennyire a geológia eredményei alapján meg tudjuk ítélni, úgy tűnik, hogy a - geológiai időfogalom szerint - nagy változások többnyire hirtelen történtek… ritkán találtak köztes kövült létformákat az osztályozás nagy alegységei, mint például a rendek és a családok között.” Moody P. A., Introduction to Evolution, New-York, Harper and Row, 1962.

 

 

Parker Gery az egyik könyvének What is Creation Science? című fejezetében írja:

 „A teremtés elve a tudományos megfigyelések logikai okfejtésein alapszik, és a tudósok és az egyszerű emberek is értik, hogy a teremtés mindig feltételez egy tervezést.

…A tervezés létrehozza a rendet, a szervezési szinteket, melyek lényegesen gazdagítják a tanulmányozható hipotézisek körét.

…Ha számomra az élet teremtésének érvelései annyira egyértelműek, akkor kell, hogy más tudósok, még evolucionisták is, lássák azokat az érveléseket, és ők biztos látják azokat.” 

 

 

Pasteur Louis (1822–1895), híres francia biológus és kémikus, a modern mikrobiológia és immunológia atyja:

 

„Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál erősebb a hitem a Teremtőben.”

 

„A tudomány az embert Istenhez vezeti.”

 

„Egyszer eljön az a nap, amikor az emberek kinevetik a materialista filozófia ostoba állításait. Minél többet tanulmányozom a természetet, annál áhítatosabban csodálom a Teremtő teremtményeit. Amikor a laboratóriumban dolgozom, akkor imádkozom… Én sokat kutattam, és éppen ezért ugyanúgy hiszek, mint egy breton-i paraszt.”

 

L. Pasteur kutatásainak eredményeit így összegezte –

a biogenezis Pasteur féle törvénye:   „Az élet csak életből keletkezhet”,

melyet eddig senkinek sem sikerült megcáfolni.

 

 

Penrose Roger híres matematikus:

 

„Én úgy fogalmaznék: a Világegyetemnek van célja. Az nem keletkezhetett csak úgy, véletlenül.”

 

 

Penzias Arno német származású, amerikai Nobel-díjas fizikus:

 

„A csillagászat minket ahhoz a váratlan felfedezéshez vezet, hogy egy olyan Világegyetemben élünk, amely semmiből keletkezett, és amelyben olyan finom egyensúly tapasztalható, hogy az biztosítsa az élet létezésének feltételeit. Ez a felfedezés olyan Világegyetemről szól, amelynek az alapjában „természetfeletti” terv van.”

 

 

Planck Max (1858–1947), a Berlini Egyetem professzora, a kvantumelmélet alapítója, Nobel díjas:

 

„Az anyag per se (magától) nem létezik. Bármilyen anyag csak olyan erők kölcsönhatása alapján keletkezik és létezik, amelyek az atomrendszerek struktúráiban támogatják a részecskék állapotát és az állandó mozgását. A rend és az erők célszerűsége azt mutatja, hogy mögöttük egy céltudatos Felsőbb Elme áll. Ezt a titokzatos Teremtőt én nem félek úgy nevezni, ahogyan az emberek a civilizált világban nevezik – Isten.”

 

„A vallásnak és a természettudománynak egyaránt szüksége van Istenbe való hitre. A vallás szempontjából Isten az elemzések elején van, a természettudományban pedig a végén. Az első esetben Ő az alap, a másodikban – az eredmény csúcsa.”

 

„Bárhová is vetjük a pillantásunkat, bármi is legyen a megfigyelésünk tárgya, a vallás és a tudomány közt sehol sem találunk ellenmondást. Inkább abszolút harmóniát találunk, különösen a természettudományban.”

 

„A népek történelme meggyőzően bizonyítja, hogy a közvetlen, nem elferdített hitből, melyet a vallás hirdet, legerősebb ösztönzés áramlott, és a tudományban, művészetben, és szociális életben jelentős alkotó eredmények születtek.”

 

„A legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a vallás összeférhető a természettudománnyal, az hogy a minden idők legnagyobb természetkutatói – Kepler, Newton, Leibniz – mélyen vallásosak voltak.”

 

 

Polyakov Alekszandr elméleti fizikus, Moszkvai Landau Kutatóintézet:

 

„Mint tudjuk, a természet a legkiválóbb matematika alapján van leírva, mert azt az Isten teremtette. Ezért esélyünk van arra, hogy a fizikusok a természet tanulmányozásának eredményként egy ilyen matematikát létre hozzonak.”

 

 

Press V. fizikus, csillagász a Nature folyóiratban megjelent cikkében írja:

 

„A Világegyetemben egy átfogó tervezés eredménye látható, ami alátámasztja az intelligens tervezés elvét.”

 

 

Rifkin Jeremy (sz. 1943), ismert amerikai evolucionista közgazdász, író, publicista:

 

„A kozmológia a fizikai valóság több apró darabkájából van összeszedve, és amely a társadalom által széleskörű kozmikus csalássá vált.” Rifkin Jeremy, Reinventing Nature, The Humanist, vol. 58, March/April 1998

 

 

Rothman Tony elméleti fizikus az „antropológiai elvről” írt cikkéből (az „antropológiai elv” alapján a Világegyetem paraméterei olyan összhangban vannak, hogy azok biztosítják az ember életére szükséges természetes feltételeit):

 

„Amikor szembesülünk azzal a renddel és szépséggel, mely a Világegyetemben uralkodik, és furcsa egybeesésekkel a természetben, akkor nagy annak a csábítása, hogy a tudományba való hittől áttérjünk a vallásba való hithez. Biztos vagyok abban, hogy sok fizikus ezt akarná. Kívánok nekik merészséget, hogy azt beismerjék.” Rothman T. A What You See Is What You Beget' Theory, Discover, May 1987

 

 

Sandage Allan Craford-díjas csillagász:

 

„Véleményem szerint teljesen lehetetlen, hogy a káoszból ilyen rend keletkezett volna. Bizonyos alkotó elvnek kell léteznie. Isten számomra – egy titok, de Ő magyarázata annak a csodának, mely semmiből létrehozott mindent.”

 

 

Sir Stanley Arthur (1882–1944), angol asztrofizikus, materialista:

 

„Filozófiai szempontból engem nyugtalanít a gondolat a természet hirtelen kezdetéről.”

 

Thomson William (Lord Kelvin) (1824–1907), brit fizikus (termodinamika első és második főtételei, abszolút hőmérsékleti skála, 70 találmánya volt):

 

„Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.”

 

„Az intelligens tervezésnek elsöprően erős bizonyítékai hevernek körülöttünk… Az ateista elképzelés olyannyira képtelen, hogy nem is lehet szavakba foglalni.”

 

 

Wickramasinghe Chandra alkalmazott matematikus, és csillagász, Каrdiff Egyetem:

 

„Mint tudós, én sok éven át alapos „agymosást” kaptam abban az értelemben, hogy a tudomány összeférhetetlen a céltudatos teremtés elvével. És ennek ellen kellett állni.

… De most már nem látok egyetlen érvelést sem Istenbe való hit ellen.

…Ha logikusan gondolkodunk, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az élet keletkezésének kérdésére egyetlen logikus válasz van – a teremtés, és nem pedig a véletlen a káosz.” Interview in London Daily Express, 1981. 08. 14

 

Bővebben:

http://teremtestudomany.hu/kuhn-gomba/

http://teremtestudomany.hu/repules/

http://teremtestudomany.hu/se-a-toll-se-tudo/