„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Evolúcióelmélet, mint vallás 2.

Gould Stephen Jay híres evolucionista geológus, paleontológus Harvard Egyetem:

1. „Az evolúciós családfák, melyek a tankönyvünkben „nőnek”, csak az ágak végén tartalmaznak adatokat. A fa többi részét kitalálták, még ha az hasonlít is a valóságra, de az ásatások nem támasztják alá azokat.”

2. „Az evolúció értelmében mi nem változunk, még lassan sem. Semmilyen gyakorlati területen sem. Értelmetlen feltételezni, hogy növekedik az agyunk térfogata, vagy rövidülnek az ujjaink a lábunkon. Mi azok vagyunk, amik vagyunk.”

3. „Darwin a természetes kiválasztódás elméletét nagyrészt azért alkotta meg, hogy közvetlenül megcáfolja a teremtést.” Carl Wieland: Darwin's real message: have you missed it? In: Creation, 1992, 4

Grasse Pierre-Paul híres francia evolucionista zoológus (a kollégái az élővilágról való tudását „enciklopédikusnak” nevezték), a Francia Tudományos Akadémia volt elnöke, negatívan értékeli a neodarwinizmust. 1977-ben megjelent Az élő szervezetek evolúciója könyvében azt írja:

1. „A mi kötelességünk – lerombolni az evolúciós mítoszt, mely egyszerűnek, érthetőnek, és magyarázható fenoménnak számít…

Meg kell mutatni a biológusoknak az evolúció gyenge pontjait, melyeket azok bizonyított tényként kezelnek. Ez a csalás időnként tudatlanul történik, de nem mindig, mivel egyes emberek a valóságot tudatosan ignorálják, és nem akarják belátni a hibás, nem adekvát hitüket. A biológiai evolúciós doktrínák nem tudnak ellenállni az objektív, mély kritikának, habár a biológusok, filozófusok és szociológusok továbbra is támogatják az evolúciót. Az evolúciós doktrínák ellentmondanak a valóságnak, és nem képesek megoldani az alapvető problémákat.”

2. „A biológusoknak emlékezniük kell arra, hogy az evolúció csak a kövületek alapján elemezhető. Tehát, az evolúció bizonyítékait csak a paleontológia képes előállítani és megmutatni annak a mechanizmusát. Az élő szervezetek tanulmányozása, elképzelések és elméletek nem képesek helyettesíteni a paleontológiai dokumentumokat. Ha pedig ignoráljuk azokat, akkor a biológusok és a tudományfilozófusok beragadnak a végtelen kommentálásban, és nem lépnek ki a hipotézisekből. Ezért újra és újra visszatérünk a paleontológiához, az egyetlen igazi evolúciós tudományhoz.

…A paleontológiában megnyilvánulhat az evolúció valós menete, és meg is nyilvánul.”

3. „Megfelelő időben megjelent mutációk… lehetetlennek tűnnek. De Darwin elmélete ennél még többet követel: egy állatnak vagy növénynek szüksége van ezer és ezer sikeres, időben összehangolt eseményre. Vagyis kell, hogy a csoda szabállyá váljon: végtelen valószínűtlen eseményeknek kell megtörténnie.”

4. „Amikor a modern biológusok a mutációval találkoznak, mindig az evolúcióról beszélnek. Ők egyértelműen támogatják a következő szillogizmust: a mutáció – egyetlen evolúciós változás; mindegyik élőlény alá van vetve a mutációnak; következésképpen mindegyik élőlényben evolúciós folyamatok történnek.”  

5. „Egyetlen biztos bizonyítéka sincs annak, hogy a természetes kiválasztódásnak szerepe lenne az alkalmazkodás keletkezésében. A paleontológia bizonyítékokat nem ad; a direkt megfigyelések, melyek megmutatnák, hogy az utódok megkapták az adaptációs változásokat, pedig nem léteznek. Az alkalmazkodások alapján teljesen lehetetlennek tűnik a szem, a belső fül, a bálnák keletkezése.”

6. „Olimpiai magabiztossággal ragaszkodni ahhoz, hogy az élet abszolút spontán keletkezett és fejlődött ki – indokolatlan feltételezés, amelyet hamisnak tartok, és amely nincs összhangban a tényekkel.”

7. „Mindegyik természettudósnak, aki meg akarja érteni az evolúciót, a becsület szabályai szerint kell cselekednie – igazodnia kell a tényekhez, és el kell vetnie az összes dogmát és a priori elveket. Először a tények, és csak utána az elmélet… a mi feladatunk: lerombolni a mítoszt az evolúcióról, hogy az egy egyszerű és könnyen magyarázható.

…Ez a csalás időnként nem tudatosan, de csak valamikor, mivel egyes emberek a saját szektánsságuk miatt tudatosan elfordulnak a valóságtól, és nem akarják belátni, hogy az elképzelésük elégtelen és hamis.”

Grasse P. azt írja, hogy az evolúcióelmélet megoldhatatlan problémákat állított elő és „az evolúció témaköre annyira széles, hogy annak a problémái felülmúlják a modern tudomány lehetőségeit. Az összes magyarázat, értelmezés, melyet valaki előállít, csak részleges és előzetes lehet.”

„A „mindenható” kiválasztódás által a véletlen istenségévé vált, melynek az ateizmus támogatói titokban hódolnak, még ha nem is mondják ki azt.” Pierre-P. Grasse, Evolution of Livivng Organisms, New York: Academic, 1977

A Grasse P. könyvét Dobzhansky Theodosius, híres biológus (akit sokan a 20-ik század egyik legnagyobb evolucionistának tartanak) lektorálta, ezt írta:

„A Grasse P. könyve – egyenes támadás a darwinizmus összes irányzata ellen. A könyv célja, „megsemmisíteni a mítoszt, hogy az evolúció egyszerű, érthető, magyarázható fenomén” és megmutatni, hogy az evolúció – egy olyan titok, melyről rendkívül keveset tudunk, és elvileg keveset tudhatunk. Lehet nem érteni egyet Grasse P. következtetéseivel, de azokat nem szabad ignorálni. Ő a leghíresebb francia zoológus, a 28 kötetes Traite de Zoologie szerkesztője, több felfedezés szerzője, és a Tudományos Akadémia volt elnöke. A tudása a tudományok terén igazán enciklopédikus.”

Green David E. Enzimek Kutató Intézet, Wisconsin Egyetem, Goldberger Robert F., Nemzeti Egészségi Intézet, Meryland, amerikai biokémikusok, 1967-ben megjelent Molekuláris nézet az élő folyamatokra című könyvükből:

„Út a makromolekuláktól a sejtig – egy fantasztikus méretű ugrás, amely az ellenőrizhető hipotézisek határain kívül van. Ezen a területen minden a feltételezéseken alapszik. Az ismert tények arra nem adnak okot, hogy elfogadjuk, hogyan jöhetett létre a sejt.

… Mi csak arra akarunk rámutatni, hogy nincsenek tudományos bizonyítékok.”

Green Marjorie angol filozófus, történész, Kaliforniai Egyetem:

1. „A darwinizmus, mint tudományos vallás elhódította az emberek agyát… Átalakított, de lényegében darwini elmélet dogmává vált, melyet vallási buzgósággal hirdetik a követői, és kijelentik, hogy annak az igazságában csak néhány szerencsétlen kételkedhet, aki nem ért a tudományhoz.”

2. „Nagyon valószínű, hogy a mutáció és természetes kiválasztódás által meg lehet magyarázni a moly vagy a csiga színét, de hogyan jött létre az egysejtűből a moly, a csiga, és utána a láma, az oroszlán, a majom és végre az ember – ezt a neodarwinizmus elmélet nem képes megmagyarázni.” Encounter, November 1959, p. 48

Grinnel George, tudománytörténész, McMasteri Egyetem:

„Én sokáig tanulmányoztam Darwin tudományos tevékenységét, és kijelenthetem, hogy Darwin az elméletét nem a természeti törvények alapján fejtette ki, hanem inkább a filozófiai nézeteinek alkalmazásából. Utána pedig 20 évig próbálkozott megfelelő tényeket találni, melyek alátámasztották volna az elméletét.”

Gurin Joel:

„A genetikai kód egy „tyúk vagy tojás” típusú bonyolult probléma, és jelenleg teljesen megoldhatatlan.” The creationist revival, The Sciences, 1981,4

Harrison Matthews L. ismert angol biológus A fajok eredete 1971-es Londoni kiadásához írt előszóból:

1. „Elfogadva az evolúciót, mint egy tényt, sok biológus elgondolkozik azon, hogy az állatok evolúciója nincs bebizonyítva. De a tudomány olyan elméleteken alapszik, amelyek kísérletek által vannak alátámasztva. Még a „Darwin buldogja” is, ahogyan Thomas Huxley önmagát nevezte, 1863-ban azt írta: „Én elfogadom Darwin úr hipotézisét, még ha hiányoznak is a fiziológiai fajok szelekció által előállított bizonyítékai”. T. Huxley arra utalt, hogy a fajok kereszteződése révén meddő utódok jönnek létre. Ilyen bizonyítékokat sosem állítottak elő, de még a példák is, amelyeket a hipotézis alátámasztására ajánlottak, nem meggyőzőek.”

2. „Az evolúcióelmélet – a biológia gerince. Ezért a biológia, mint tudomány kényes helyzetbe került, mivel annak az alapja – egy nem bizonyított elmélet. Akkor ez tudomány vagy hit? Az evolúcióelméletbe való hit egyenrangú a teremtésbe való hittel – mindkettő olyan elképzeléseken alapszik, melyek a mai napig nincsenek bebizonyítva.”

3. „… Ezek a kísérletek alátámasztották a természetes kiválasztódást – azok maradtak életben, akik a legjobban alkalmazkodtak. De az evolúciós fejlődést a kísérletek nem mutatták ki, még ha a populációk különböztek is egymástól világos, átmeneti vagy sötét színezetükkel – mindegyik továbbra is Bitsort betularia maradt.”

4. „Mai napig az evolúcióelméletnek egyetlenegy tudományos bizonyítéka sem létezik. Az élet evolúciójának tana a materialista filozófiának primitív, elavult dogmáin alapszik, melyeket a természeti törvényekhez adaptáltak. Az evolucionisták a priori elfogadták a materiálismust, és próbálják összhangba hozni a tudományukat ezzel az elvvel, mint erről R. Lewontin evolucionista őszintén nyilatkozott.”

Lewontin Richard (sz. 1929), Harvard Egyetem zoológus professzora, genetikus, marxista, az amerikai tudomány egyik legismertebb képviselője:

1. „Mi a tudomány (az evolúcióelmélet) oldalára állunk annak ellenére, hogy az abszurd állításokat is tartalmaz… és hogy a tudományos közösség fogékony a bizonyítatlan feltételezésekre. Mi annak az oldalán vagyunk, mert vakon ragaszkodunk a materializmushoz. Nem azért, mert a tudományos módszerek kényszerítenek minket a világ jelenségeinek materialista magyarázatára. Ellenkezőleg, az a priori ragaszkodásunk a materialista magyarázathoz arra késztet minket, hogy a kutatásainkhoz olyan koncepciókat és apparátusokat hozzunk létre, amelyek egyszerűen kötelesek materialista magyarázatokat adni. Nem az lényeg, hogy azok a józanésznek ellentmondanak, és ostobaságnak tűnnek a beavatatlanok számára. Ami ennél is fontosabb, mi a materializmust abszolút rangra emeljük, mivel nem engedhetjük, hogy Isten átlépje a küszöbünket.”

Lewontin, Richard, Review of The Demon-Haunted World, by Carl Sagan. In New York Review of Books, January 9, 1997

2. „Az evolúcióelmélet fokozatosan monopolizálta az oktatást. Győzött az uralkodó osztály kultúrája, és a parasztoktól és családjaitól elvették a hagyományos vallási értékeket, melyek alapján azok az életüket berendezték.”

3. „A természetes kiválasztódás nem növeli a faj fennmaradásának esélyét, csak lehetőséget ad, hogy az alkalmazkodjon az állandóan változó körülményekhez.”

Heribert-Nilsson Nils (1883–1955), híres svéd botanikus, a Lund Egyetem Botanikai Intézetének igazgatója, miután negyven éven át sikertelenül kereste az evolúcióelmélet bizonyítékait, megértette, hogy ez a feladat teljesíthetetlen, és az evolúcióelmélet komolyan hátráltatja a biológiai kutatásokat. A 1200 oldalas a Syntetische Artbildung fundamentális művében azt írja:

1. „Biztos, sokan megbotránkoznak a kutatásaim eredményein, hogy az evolúciós gondolkodásmód (a fajok keletkezésének kutatásai és ezzel kapcsolatos határtudományok kísérleti eredményei) újra és újra elképesztő ellentmondásokhoz és zavaros következtetésekhez vezet, és ezért az evolúcióelméletet teljes egészében el kell vetni…

A következtetéseimnek az a lényege, hogy az evolúcióelmélet nem csupán egy ártalmatlan természetfilozófiai gondolkodásmód, hanem egyben súlyos akadálya a biológiai kutatásoknak. Ugyanis – amint azt a példák újra és újra bizonyítják – akadályozza a helyes következtetéseket a kísérleti anyagból. Hiszen mindent ehhez a spekulatív elmélethez kell igazítani. Ezért nem képes kifejlődni egy egzakt biológiai tudomány. Ilyen alapokon korrekt biológiát lehetetlen létrehozni.”

2. „Ha bemélyedünk a problémába, akkor megértjük, hogy az evolúcióelmélet lényege olyan, hogy a tények egyszerűen nem képesek annak megfelelni… Ezért természetes a kérés: „Egyáltalán volt-e evolúció? Megbízhatóak-e létezésének bizonyítékai?” A tények aprólékos és gondos tanulmányozása után kénytelenek vagyunk válaszolni: „Nem!” Nem rendelkezünk annak az empirikus bizonyítékaival sem a múltból, sem a jelenből. Ha ez a valóság, akkor lényegtelen bármilyen vita az evolúció „hajtó erejéről”. Lamarkizmus vagy mutációnizmus, monofilia vagy polifilia, folytonosság vagy szakadásosság – az evolúció lehetséges útjai már lényegtelen kérdések.” Nils Heribert-Nilsson, Syntetische Artbildung, Lund, Sweden: CWK Glerups, 1953

Heyward A.:

„Arra, hogy összekössük az összes meglévő adatot, a biológiának globális elméletre van szüksége. Ilyen elmélet hiányában az csak adatgyűjtés lenne. Ezért van szükség az evolúcióelméletre.”

Hitching Francis, evolucionista:

1. „Ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos világban a darwinizmust egy általános, mindent átfogó biológiai elvként alkalmazzák, akkor váratlan dolog megtudni azt, hogy a darwinizmus negyed évszázad alatt milyen nehéz helyzetbe került.”

2. „Az első aminosavak nem keletkezhettek volna, ha a levegőben oxigén lett volna. Oxigén nélkül pedig a kozmikus sugárzás megsemmisítette volna az aminosavakat … A víz felszíne alatt nem lett volna elegendő energia a kémiai reakciók aktiválására. A víz hátráltatná a bonyolultabb molekulák kialakulását… Tehát, annak a valószínűsége, hogy az élet átjusson az első és viszonylag egyszerű stádiumon (az aminosavak keletkezésén) nullával egyenlő. Az élet evolúciója valószínűtlen… A fehérje keletkezése függ a DNS-től. De a DNS sem keletkezhet a fehérje nélkül.”

3. „Az evolúcióelmélet elégtelen mind a három kritikus területen, melyben azt lehetne ellenőrizni:

- a paleontológiai adatok inkább az evolúciós ugrásokra, és nem a fokozatos változásokra utalnak,

- a gének erős stabilizációs mechanizmussal rendelkeznek, és a fő feladatuk –az új formák keletkezésének megakadályozása,

- a molekuláris szinten történő spontán egymás utáni mutációk nem képesek megmagyarázni a növekvő bonyolultságú szervezetek keletkezését és a magas rendezettségüket.

… Még azok is, akik az evolúcióelméletet oktatják, kételkednek benne, és azt megkérdőjelezik. Ha a darwinizmus tényleg egy hatalmas, mindent átfogó biológiai elv, akkor az rengeteg ismeretlen területet tartalmaz.

A legfontosabb alapvető kérdésekre a darwinizmus nem képes válaszolni: az élővilág hogyan keletkezett az élettelen kémiai anyagokból; milyen elveken alapszik a genetikai kód, a gének hogyan határozzák meg a szervezet szerkezetét…

A modern evolúcióelmélet elégtelen, és csak hiten alapszik.” The neck of the giraffe, 1982

Hsu K. geológus, Geológiai Intézet, Svájc :

„Jelenleg a darwinizmusnak sok hibája áll rendelkezésünkre. Ideje már kijelenteni: „A király meztelen!”

Hull David, amerikai filozófus, Viscount Egyetem:

„Darwin kortársai, híres filozófusok John Herschel, William Wavell és John Stewart Mile egyhangúan kategorikusan kijelentették, hogy A fajok eredete teljes mértékben hipotéziseken és feltételezéseken alapszik. Darwin semmit sem bizonyított be! Filozófiai szempontból az evolúcióelmélet teljesen nem adekvát. A filozófusok még ma is kifogásolják Darwin erőfeszítéseit, és a követői újabb próbálkozásait. Úgy tűnik az evolúcióelméletnek sikerült mindenkit kiábrándítani.” David Hull, Darwin and His Critics

Huse S. M.:

„Az evolúció távol van attól, hogy tudományosan lenne bebizonyítva, ahogyan azt állítják. Tulajdonképpen az evolúcióelmélet egy megalapozatlan hipotézis, mely távol áll a logikától, a hibás állításait pedig tudományos alapon többször is leleplezték.” Huse S.M. The collapse of evolution, Michigan, 1983

Sir Huxley Julian, Thomas Huxley unokája, a 1959-ben A fajok eredete megjelentetésének századik évfordulóján Chicagóban tartott ünnepségen a megnyitó beszédéből:

1. „Darwinnak az volt az igazi vívmánya, hogy az ésszerű vita világából eltávolította azt a gondolatot, hogy Isten az élő szervezetek Teremtője.” William R. Fix: The Bone Peddlers. Macmillan, New York, 1984

2. „Nekünk meg kell változtatni a vallási gondolkodásunkat: lemondani az istencentrikus modellről, és áttérni az evolúciós modellhez… Az Isten hipotézise szellemi és erkölcsi teher a gondolkozásunkra... A mi kötelességünk létrehozni valami mást, ami elfoglalná az Isten hipotézisének helyét.” Huxley Julian, Essays of a Humanist (New York: Harper and `Row, 1964)

Sir Huxley Julian, Bronowski Jacob:

„A vallás lényege a világhoz való viszonyulásban nyilvánul meg. Ezért, például, az evolúció képes olyan hatalmas eszmévé válni, amely összhangba hozná az emberek hitét és reményeit, mint valaha az Isten.” Julian Huxley and Jacob Bronowski, Growth of Ideas, Prentice-Hall, Inc., Englewood Cliffs, 1986, p. 99

Jastrow Robert híres asztrofizikus, Amerikai Kozmikus Intézet igazgatója:

1. „A tudósok bosszúságára nincs pontos válasz arra a kérdésre, hogy a kémikusoknak miért egyszer sem sikerült megvalósítani az élet keletkezéséről való kísérleteket. A tudósok nem tudják, hogy az hogyan történt... A tudósoknak nincs bizonyítéka, hogy az élet nem a teremtés műve.”

2. „Úgy tűnik, hogy a szem konstruálva volt; a távcsövek tervezői sem szerkesztették volna azt jobban... Nehéz elképzelni, hogy az emberi szem evolúciója a véletlen eredménye. Még nehezebb elfogadni az emberi intelligencia evolúcióját, mint az agysejtek kaotikus változásainak eredményét.” The Enchanted Loom: Mind int he Universe, 1981

Johnson Phillip E. (sz. 1940) Kaliforniai Egyetem (Berkeley) nyugalmazott jogászprofesszora, az intelligenstervezés-mozgalom egyik alapítója:

1. „A fizikai antropológia, mely az ember származásával foglalkozik, a történelme során erősebb szubjektív hatás alatt volt, mint bár-melyik más tudományág. Solly Zuckerman, az egyik legtekintélyesebb brit tudós, prímátokkal foglalkozó szakember szerint a fizikai antropológia hasonlít a parapszichológiára, az ember származásához pedig annyi spekuláció kapcsolódik, hogy megkérdőjelezhető: egyáltalán van-e benne tudomány?”

2. „A molekuláris szintű adatok a közös ősöket, és a darwini elmélet mechanizmusait nem igazolják.”

Johnson P. E. az a véleménye, hogy a tudományos kutatások elfogadott logikája alapján a darwini elmélet nem rendelkezik meggyőző érveléssel. Ezt az elméletet a tudósok idő előtt tényként kezelték, és csak utána kezdték keresni a bizonyítékokat. Ily módon a darwinizmus bizonyos hitté, áltudománnyá alakult. A hódolói nem azért hisznek benne, hogy komoly bizonyítékokkal rendelkeznek, hanem ellenkezőleg, a bizonyítékok hiánya ellenére hisznek. Johnson Ph. Darwin on Trial, 2nd ed., InterVarsity Press, 1993

3. „Egy metodológiai okfejtés, mely alkalmas szűk körű feladatok megoldására, metafizikai abszolúttá válik, ha azt szélesebb kutatási területre indoktalanul kiterjesztik.” Johnson Ph. Objections Sustained, Illinois, 1998.

Katzir Aaron (1914–1972), kémikus:

1. „A darwini elméletnek nincsenek kísérleti bizonyításai, és azt laboratóriumi körülmények közt sem lehet alátámasztani.”

2. A Scientific American folyóiratból (04.1966):

„Darwin feltételezései tudományos úton sosem voltak bebizonyítva. Azok csak fantasztikus történelmi elbeszélésekként szolgálnak az evolúciós folyamatok feltételezett szakaszairól.”

Keosian J.:

„A kémiai evolúció igényei megalapozatlanok. Azt akarják velünk elhitetni, hogy a probiológiai vizekben biokémiai komponensek, biokémiai reakciók és mechanizmusok, energetikai metabolizmus, specifikus polimerizáció, kódok, transzkripciós és transzlációs mechanizmusok keletkeztek, mielőtt megjelentek volna a szervezetekben.

A kémiai evolúció kimerítette magát… Nincs értelme folytatni a kísérleteket csak azért, hogy újabb biovegyületet adjunk hozzá a listához…

Az élet keletkezését magyarázó összes próbálkozások hibásak, vagy zsákutcába vezetnek. Tehát a tudomány krízisben van. Az élet keletkezének problémájának megoldására új hozzáállásokat kell keresni.” Keosian J., The Origin of Life. Reinhold, New York., 1964