„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Evolúcióelmélet, mint vallás 3.

Kerkut Gerald A. (1927 - 2004) evolucionista zoológus, fiziológus, Fiziológiai és Biokémiai Fakultás, Southampton Egyetem (Egyesült Királyság) professzora:

1. „A biológusok szempontjából a biogenezis – hit kérdése. Amikor egy tudós hinni kezd a biogenezisben, akkor kiválaszt egy rendszert, amely megfelel neki, de nem veszi figyelembe annak a bizonyítékát, ami reálisan megtörtént.”

2. „Létezik egy elmélet arról, hogy a Földön egy közös forrásból hogyan keletkeztek az összeg életformák, és hogyan jött létre az élet az élettelen anyagból. Ez az elmélet – az evolúció általános elmélete. Azok az adatok, melyeket az elmélet bizonyítására alkalmaznak, nem elegendőek, hogy azt komolyabban vegyük, mint egy nyers hipotézist.”

3. Kerkut G. A. ironikusan megjegyzi, hogy már beszélhetünk a ló evolúciójának magyarázatának evolúciójáról. (Az evolucionisták újabb és újabb magyarázattal állnak elő, hogyan is történt a ló evolúciója, ja mégse így történt.) Kerkut G. A. Implikations of Evolution, Oxford and New York, 1960

Kitts David B. zoológus, Ohlakoma Egyetem, USA:

„Az evolúciót, legalábbis abban az értelemben, amelyben róla Darwin beszélt, egy kutató élete alatt lehetetlen megfigyelni.”

Kocan George biológus:

„Sajnos, az evolúció sok tudós számára vallássá vált, amit meg kell védeni a hihetetlenektől. Az a tapasztalatom, hogy sok kutató biológus, beleértve a tanárokat és tankönyvek szerzőit is, annyira el vannak ragadtatva, hogy nem hajlandók kételkedni az evolúcióba. Ők az evolúciót prédikálják…

Miután a diákok kilépnek ebből a zárt oktatási rendszerből, akkor ők is, mint oktatók, folytatják ezt a folyamatot, felhasználva ezeket a tankönyveket…

Így csökken a tudomány és az oktatás magas mércéje. A tudományhoz való törekvést a propaganda és a hatalmi vágy helyettesíti. A csalás behatolt az oktatásba.” Evolution Isn’t Faith But Theory, Chicago Tribune, 1980.04.21

Lemoine Paul, Párizsi Természettörténelmi Múzeum igazgatója, 1937:

„Az evolúcióelmélet, amely félrevezeti a diákokat, csak egy dogma, amelyet oktatják az egész világon. De egy szakember, zoológus vagy botanikus, meggyőződhet, hogy az elmélet magyarázatai nem adekvátak.”

Koestler Arthur, született Kösztler Arturk (1905 - 1983) író, újságíró, társadalomfilozófus:

„… Én felidéztem néhány biológus véleményét, melyek magas akadémiai posztokkal rendelkeznek. Létezik sok más kritikus vélemény is az ortodox doktrínáról (evolúcióelméletről), melyeknek állandóan növekszik a száma.

…De a tudományos és társadalmi körök mégis ezt az elméletet addig fogják támogatni, amíg az véglegesen nem omlik össze.

…Addig a „tanult” publikum azt fogja hinni, hogy a varázslatos képlet (a véletlen mutáció és a természetes kiválasztódás) által Darwin minden kérdésre adott választ. Ők nem tudják, hogy a mutációk az érvelés szempontjából egyáltalán alkalmatlanok, a természetes kiválasztódás pedig tautológia.”

Larison Cudmore:

„A fotószintézis körülbelül hetven kémiai reakciót tartalmaz. Ez igazán egy csodálatos jelenség.” The Center of Life

Lewin Roger angol antropológus, író:

„A Chicagói konferencia fő kérdése – lehet-e a mikroevolúciós szintű mechanizmusokhoz extrapolációt alkalmazni, és azokat átvinni a makroevolúcióra? A válasz világos és egyértelmű – nem.”

Lewis Clive Staples (1898 – 1963) író, irodalomtörténész, gondolkodó:

1. „Kell tudni megkülönböztetni az evolúciót, mint egy biológiai tételt, a népszerű evolucionizmustól… mely, egyértelműen csak egy mítosz…”

2.  „A biológusok számára az evolúció – egy hipotézis… Ez azt jelenti, hogy az evolucionizmus nem empirikus tényeken, hanem metafizikai nézeteken alapszik. Az evolucionizmus az amatőr metafizikusok dogmája, akik valószínűtlennek tartják a Világegyetem teremtésének elvét.”

Lewis C. S. furcsának tartja, hogy egy tudós képes elfogadni egy olyan elméletet, mely metafizikai bizonyításokon alapszik. Lewis C. S. megjegyzi, hogy az evolucionizmus történelmi filozófiája korábban keletkezett, mint a biológiában való alkalmazása. Lewis C. S., A nagy mítosz temetése, Christian Reflections, London, 1967.

Lipson H. J. híres angol materialista elméleti fizikus, Manchester Egyetem, Institute of Technology. 1980-ban megjelent „Egy fizikus viszonyulása az evolúcióhoz” című cikkéből:

1. „Az evolúció gyakorlatilag tudományos vallássá vált. Majdnem mindegyik tudós elfogadta, és sokan készek úgy „megjavítani” megfigyelései eredményeit, hogy azok az evolúcióelmélettel összhangban legyenek”.

2. H. Lipson kutatja, hogy sok éven át az evolúcióelméletnek hogyan sikerült fennmaradni, és utána összegezve kijelentette, hogy „véleményem szerint ez az elmélet egyáltalán nem kielégítő, és semmit sem mond a fajok eredetéről… Mint tudós, nem vagyok elragadatva ezekkel az elvekkel.”

3. „Nekem mindig gyanús volt az evolúcióelmélet, mert “képes volt” bármit megmagyarázni az élővilágban (például, a zsiráf hosszú nyakát). Igyekeztem kideríteni, hogy az utolsó harminc évben történt biológiai felfedezések összhangba vannak-e a darwini elmélettel. Most már az a véleményem, hogy: nem.

…Az utolsó harminc évben mi sok mindent megtudtunk az életről (igaz, ez csak egy kis része annak, amit még nem tudnunk!). Az igazság azt követeli, hogy kiderítsük, hogy az evolúcióelmélet mennyire felel meg az új eredményeknek. Ezt a megfeleltetést elvárjuk bármilyen természettudományi elmélettől. Az evolúcióelmélet nem felel meg a tényeknek. Csak egy példát szeretnék bemutatni – a lélegzést…” 

4. Н. Lipson megmutatja, hogy az evolúcióelmélet alapján lehetetlen megmagyarázni a lélegzés folyamatát, és utána kérdezi: „Ha az élő anyagot nem az atomok, a természeti erők és a sugárzások kölcsönhatása eredményezte, akkor az hogyan jött létre?” és válaszol:

„Az a véleményem, hogy meg kell tenni a következő lépést és elismerni, hogy az élet keletkezésének egyetlen elfogadható magyarázata a teremtés. Tudom, hogy ez egy fizikus számára tabu, ahogy számomra is. De nem szabad elvetnünk egy elméletet csak azért, mert az nem tetszik nekünk, és ha azt a kísérleti bizonyítékok alátámasztják.” H. Lipson, "A Physicist Looks at Evolution", Physics Bulletin 31 (May 1980)

Lovtrup Soren svéd evolucionista Darwinizm: the Refutation of a Myth (Darwinizmus: egy mítosz cáfolata), 1987:

1. „… A lehetőségek kiküszöbölése után csak egy maradt: a darwini természetes kiválasztódás elmélete hamis. Én már megmutattam, hogy jelenleg létezik sok empirikus tény, amelyek ezt az elméletet nem támasztják alá. Gyakorlatilag ezt az elméletet meghamisították, de miért nem mondanak le róla? Az a véleményem, hogy követve Darwin példáját, a mai evolucionisták egyszerűen elvetik a cáfoló bizonyítékokat.”

2. „Nagy kudarc, amikor egy egész tudományág egy hibás elmélet áldozatává válik. A biológiával éppen ez történt. Hiszek abba, hogy egy napon a darwini mítoszt a tudománytörténet legnagyobb csalásként értékelik. Sokan majd megkérdezik, hogy ez hogyan történhetett meg?”

Martin C.P., a Londoni Zoológiai Egyesület tudományos munkatársa: 

„Kénytelenek vagyunk beismerni, hogy nem léteznek az ember evolúcióját magyarázó világos tudományos elképzelések.” Martin C.P. A Non-Geneticist Looks at Evolution, American Scientist, 1953,v.41, 1

Martin L.: 

„Az ember származásáról szóló tudományterjesztő könyvek, amelyek az utolsó időben megjelentek, alapja inkább a fantázia és szubjektivizmus, és nem a tények és objektivizmus. A szerzőket egy közös tendencia jellemzi – a tudományos módszerek elvetése a dogmatizmus javára.” Martin L., New Scientist, 1977, No. 1063

McDowell Josh író, Stewart Don:

„A Világegyetem kezdetéről szóló bármely elmélet tudományos alapon nem bizonyítható. Ez azzal van összefüggésben, hogy a tudományos módszerekre jellemző:

- a folyamatok megfigyelése;

- elméletek kidolgozása a megfigyelések alapján;

- az elméletek ellenőrzése további megfigyelések és kísérletek segítségével;

- annak kutatása, hogy azok a megállapítások, amelyek az adott elmélet alapján születnek, valóságosak-e vagy nem.”

McKay D., agykutató (szakterülete – asszociatív kapcsolatok az agyban):

„A biológiában az evolúcióhoz úgy viszonyulnak, mint egy istenséghez. „Ha ez működik a biológiában, akkor azt miért ne terjesztenénk ki más tudományágakra?” Egy tudományos hipotézisből ez az elképzelés fokozatosan egy ateista metafizikus elvé vált, melynek az elfogadása az embert képes felszabadítani a Világegyetemhez való teológiai viszonyulásától. Nagy „E” betűvel írt, és tudományos elméletté kikiáltott „Evolucionizmus” antivallási filozófiává vált, melyben személyiségi tulajdonsággal felruházott „Evolúció” istenség szerepét játssza, és a „Világegyetem reális erejévé” vált.” McKay D. The Clockwork Image. London, 1974

Sir Medavar Peter (London). 1962-ben Az evolúció neodarwinizmusi interpretálásának matematikai problémái című konferenciát Philadelphiában rendezték, melyen a leghíresebb evolucionisták is részt vettek. A konferencia céljait sir Medavar, a konferencia elnöke, így fogalmazta:

„A konferenciának az a közvetlen oka, hogy széles körökben elterjedt a neodarwinizmus iránti elégedetlenség...

A biológusok közt a neodarwinizmus elleni tiltakozás annyira erős, hogy véleményem szerint nincs jogunk azt figyelmen kívül hagyni. Az, hogy mi itt összegyűltünk, azt mutatja, hogy komolyan viszonyulunk ehhez a problémához.” Paul S. Moorehead and Martin M. Kaplan, eds., Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation of Evolution, Wistar Institute Symposium 5, Philadelphia: Wistar University Press, 1967

Milton R., The Facts of Life: Shattering the Myths of Darwinism (Az élet tényei: A darwinizmus mítoszának lerombolása):

„Egyetlen egyházhoz vagy valláshoz sem tartozom. Azért kutattam ezt a témát, mert van egy 9 éves kislányom, és komolyan aggódom – tisztán racionális alapon – amiatt, hogy iskolai és egyetemi tanárok generációit úgy nevelték, hogy a spekulációt tudományos elméletként, a hibás adatokat, pedig tudományos tényként fogadják el.”

Morris Henry M. (1918 - 2006) amerikai hidrogeológus:

1. „Az evolucionisták hisznek az evolúcióban, mert akarnak hinni. Mindennek az eredetét mindenáron a Teremtő nélkül akarják megmagyarázni. Tehát, az evolúcióelmélet – lényegében ateista vallás.”

2. „Az ateizmus nem kisebb mértékben vallás, mint a teizmus! Még az ateista Richard Dawkins is kénytelen volt belátni, hogy „természetesen mi nem tudjuk bebizonyítani, hogy nincs Isten.” Ezért ők kénytelenek abban hinni, ami vallásukká vált.”

3. „Függetlenül attól, hogy mit mondanak az evolucionisták, még egyszer kijelentjük, hogy az evolúcióelmélet nem tudomány. Ez nem több mint egy filozófiai világnézet. Hiányoznak a kísérleti bizonyítékok, melyek megmutatnák az evolúció (makroevolúció) realitását.” Morris Henry M. The Scientific Case Against Evolution, Part I, 2000, Part II, 2001

Muggeridge Malcolm (1903 - 1990) híres angol filozófus, újságíró:

„Biztos vagyok, hogy az evolúcióelméletet, és különösen azt, hogy milyen szélesen az elterjedt, a jövőbeli történelem úgy fogja értékelni, mint a legnagyobb tréfát. Az utódaink csodálkozni fognak az emberek fantasztikus hiszékenységén, és hogy hogyan lehetett hihetetlen bizalommal elfogadni egy ilyen gyenge és kétséges hipotézist.”

Murray Eden (sz. 1920) fizikus, Massachusetts Institute of Technology:

1. „Denton könyvét („Evolution: A Theoty in Crisis”) kellene mindenkinek javasolni, aki elhiszi azt, amit az evolúcióról a főiskolákon és egyetemeken tanítanak.”

Murray Eden A neodarwinizmus nem adekvát, mint tudományos elmélet című előadásában kijelentette:

2. „Mi kijelentjük, hogy ha a „véletlen” fogalmát a valószínűségszámítás-elmélet szerint pontosan interpretáljuk, akkor az élet „véletlen” keletkezéséről szóló posztulátum a legnagyobb mértékben lehetetlen és az evolúciónak, mint adekvát tudományos elméletnek, még várni kell a fizikai, kémiai és biológiai újabb törvényeinek felfedezésére és azok magyarázatára.” Murray Eden, "Inadequacies of Neo-Darwinian Evolution as a Scientific Theory", in Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation

Negyelko V. I. Moszkvai Állami Egyetem (MGU) docens, Prudnikov V.N.  MGU professzor, Hundzsua A. G., MGU professzor (fizikusok):

1. „Világi humanizmus” – a modern hivatalos ateista ideológia, melyet az UNESCO ügyesen beillesztette a nyugati országok oktatásába. Ez az ideológia alternatíva nélküli előnybe helyezte az evolúciós paradigmát, amellyel összhangban kell, hogy legyenek a fizika, csillagászat, biológia, geológia stb. összes részei.

Az, hogy az evolucionizmus példátlan támogatást élvez, annak az az oka, hogy általa próbálják a materializmust és az ateizmust „tudományosan” megalapozni. Az összes evolúciós folyamatokat az „anyag önszervezésének törvényeivel” magyarázzák, melyeknek az alapja a véletlen, és céltalanság.

Az evolucionizmust úgy tálalják, mint véglegesen bebizonyított tudományos tényt, és hogy azt értelmetlen megvitatni. Az evolucionizmus arra törekszik, hogy a diákok elfogadják, hogy az abszolút mindent képes megmagyarázni – az élet önkeletezését, fajok eredetét, az embert is beleértve, az erkölcs keletkezését, a társadalom fejlődését. De az evolúciós elméletek alapja, nem a tudomány, hanem a hit abba, hogy nincs Isten – az ateizmus.

Az Isten elvetése – nem a tudomány fejlődésének eredménye, hanem az evolucionizmus arra volt létrehozva, hogy megsemmisítse Istent. De Isten elutasításának nincs semmi köze a tudományhoz, mivel a tudomány az anyagi világgal foglalkozik, és nem a szellemivel.

Az összes evolúciós elméletek hipotetikusak. A „biológiai evolúciós elmélet” esetén a szituáció abszolút abszurd, mivel az ellentmond a fizika, kémia, informatika, matematika, és biológia törvényeinek. Az információ, mely a DNS-ben tárolódik, mint bármilyen más jellegű információ, nem keletkezhetett spontán, hanem bizonyos intellektuális tevékenység eredménye. Jelenleg a biológusok sem hisznek a makro-evolúcióba, de erről a modern tudományos világban nem illik beszélni.

„Az evolúcióelmélet „hipotézisi” státusa – a felső határ, amelyről csak ábrándozni lehet, mivel az csak „tudományos mítosz” kategóriának felel meg. A tartalma mítosz jellegű, és tudományos formája van (a hipotézis abban különbözik a mítosztól, hogy nem zárja ki legalább a potenciális ellenőrzését)…

A keletkezési kérdések, mint más egyedi jelenségek, még a jövőben sem számíthatnak arra, hogy tudományos módszerekkel azokat megoldják. A Világegyetem, a Föld, az élet és az ember keletkezésének evolúciós modelljeinek legfontosabb hiányosságai nem ideiglenes jellegűek, hanem elvileg kiküszöbölhetetlenek. Azon kívül sok kísérleti eredmény létezik, amely ellentmond ennek a hipotézisnek. Azok a tudósok, akik komolyan tanulmányozták ezt a problémát, úgy fogalmaznak, hogy a „biológiai evolúció” mítosz, vagy vallás.”

2. „Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az evolúció ellentmond a modern tudománynak, az evolucionisták továbbra is hisznek az evolúcióba. Ők egyszerűen akarnak hinni – „akarunk hinni Darwinba”. Mindennek a keletkezését minden áron egy Teremtő nélkül akarják megmagyarázni. Ezért az evolucionizmus gyakorlatilag egy modern ateista vallás. Amikor az evolucionisták kijelentik, hogy a természet önfejlődésre képes, és spontán képes bonyolultabbá válni, akkor a természetnek olyan tulajdonságokat tulajdonítanak, amelyek csak az intelligenciára jellemzőek. A primitív népek is hasonlóan viszonyulnak a természethez, amikor a vallásuk a természet fétisizmusát jelentette. Az evolucionisták bármilyen fantasztikus elképzeléseket készek elfogadni, csak hogy eltávolítják a bibliai Teremtőt.”

3. „Nem szabad megengedni a XXI századi oktatásnak, hogy az kiszolgálja az ateizmust. A hit – mindenkinek a magándolga, és annak nincs szüksége tudományos bizonyítékokra, vagy cáfolatra.” Научные основы моделей мироздания в конципции современной эволюции,  www.portal-slovo.ru/rus/science/46/2791

Norman Macbeth evolucionista, Harvard Law School:

„A darwinizmus célja: megmutatni, hogy hogyan keletkeztek az ősformákból a modern formák…

E téren a darwinizmus teljesen diszkreditálta magát.

A szakemberek lemondanak a klasszikus darwinizmustól, de erről a társadalmat nem informálják. Ez fontos hír… Erről mindenkinek tudnia kell.” Norman Macbeth, Darwin Retried: An Appeal to Reason, Boston, 1978

Olyhovskij Vladislav (sz. 1938) ukrán fizikus professzor, Rudij Bogdan, ukrán informatikus, filozófus, Kijev:

1. „Az evolúció ugyanúgy hitten alapszik, mint a tudatos teremtés elmélete, csak kevésbé indokolt…

Az evolúciós hipotézis siralmas állapotban van, és néhány elkülönített, egymásnak ellentmondó koncepcióra esett szét. Ez a hipotézis nemcsak nem meggyőző, de tudományos szempontból elégtelen.”

2. „Az evolúciós világnézet alapjában filozófiai hit. Időnként megjelennek új evolúciós hipotézisek, de később azokat is megcáfolják, és helyettük újabbat javasolnak.” 

Oparin Alexander Ivanovich (1894 – 1980) orosz biológus, biokémikus, akadémikus Az élet keletkezése (1936) könyvében írja:

„Mi nem tudjuk megmagyarázni, hogyan keletkezett a sejt… Sajnos a sejt keletkezése a mai napig az evolúcióelmélet tisztázatlan kérdése.”

Patterson Colin (1922–1995), paleontológus, British Museum of Natural History, a Múzeum által kiadott evolúcióelméletről szóló könyv szerzője.

Az Amerikai Természettörténeti Múzeumban 1981. novemberben tartott előadásán Patterson C. kijelentette:

1. „Az utóbbi, mintegy 18 hónapban evolúcióellenes gondolatok között hányódtam. Több mint 20 éven át azt hittem, hogy valamiképpen az evolúcióval foglalkozom. Amikor egyszer reggel felébredtem, hirtelen rádöbbentem, hogy több mint 20 évig az evolúciós problémákkal foglalkoztam, de mégis egyetlen tény sincs, amelyet tudnék róla. Egészen sokkoló érzés volt megtudni, hogy ilyen hosszú ideig az embert félre lehetet vezetni. Valami nincs rendben vagy velem, vagy az evolúcióelmélettel.

Az utóbbi hetekben különböző személyeknek és csoportoknak feltettem egy egyszerű kérdést:

Tud-e mondani valamit az evolúcióról, bármit, ami igaz lenne? Legalább egyetlen tényt!’”

Feltettem ezt a kérdést a Field Museum of Natural History (Chicago) geológusainak is, de a válasz helyett néma csend volt. Ugyanezt megkíséreltem a Chicago-i Egyetem Evolúciós Morfológiai szemináriumán az evolucionisták igen tekintélyes testülete előtt. Hosszú hallgatás után végül az egyik személy így szólt:

„Én tudok egy ilyen dolgot – az oktatási intézményekben nem lenne szabad oktatni az evolúcióelméletet”."

2. „Nem hiszem, hogy valaha is hozzájuthatunk az evolúció családfa olyan alakzatához, melyet tényként kezelhetnénk.”

3.  „Darwin előtt a biológiát olyan tudósok fejlesztették, akik hittek a Teremtőben tervében. Darwin után pedig a biológiát azok fejlesztették, akik majdnem Darwin istenségében hittek.”

4. „…Én arról a mítoszról beszélek, mely elmondja, hogy minden hogyan fejlődött, és időben változott. Hogyan haltak ki a dinoszauruszok, hogyan történt az emlősök evolúciója, hogyan keletkezett az ember. Számomra ez több mint egy mese.”

5. „Kétségkívül a természetes kiválasztódás – működő rendszer. A természetes kiválasztódás működik. A kérdés az, hogy általa keletkezhetnek-e új fajok. A természetes kiválasztódás által még senki sem kapott új fajt, de még nem is közeledett hozzá.”

6. „Rengeteg feltételezés létezik. De a legfontosabb vezérlő génekről semmit sem tudunk.”

7. „Az állatok és növények olyan paraméterekkel rendelkeznek, melyeknek a fokozatos keletkezését nehéz elképzelni. Könnyen megfigyelhetőek a befejezett struktúrák adaptációs tulajdonságai, de a struktúrák átmeneti állapotai egyáltalán nem használhatóak, de azok még károsak is. Mi az értelme egy szemlencsének, ha az nem működik?” Evolution, London, British Museum of Natural History, 1978

Patterson C. a természetes kiválasztódást nem tekinti tudományos elméletnek:

1. „… ez azt mutatja, hogy helye van a természetes kiválasztódásnak, de ebből nem következik, hogy az evolúció annak az egyetlen oka. Amikor abszolutizálják a természetes kiválasztódást, és az összes evolúciós változásokat, vagy a szervezetek összes tulajdonságát azzal próbálják megmagyarázni, akkor annak (a természetes kiválasztódásnak) univerzális magyarázati erőt tulajdonítanak, és ez által a természetes kiválasztódás olyan koncepciók sorába helyezik, mint a Freudi pszichológia és az asztrológia.”

2. Patterson C. szerint a „természetes kiválasztódás” dogmatikus alkalmazása veszélyes, mivel az a jelenségek magyarázatának illúzióját kelti, amikor valójában az nem képes azokat megmagyarázni.

(Később Patterson C. kénytelen volt a kijelentéseit visszavonni, mivel az evolucionisták a tudományos bürokrácia támogatása mellet brutális támadást indítottak ellene. A demokrácia, szólásszabadság „szép” megnyilvánulása!)