„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Evolúcióelmélet, mint vallás 4.


 

 

Perrey Reeves kémikus:

 

„Amikor elgondolkodunk a különböző struktúrákon, amelyek spontán képesek az aminosavakból létrejönni, akkor akaratlanul ahhoz a következtéshez jutunk, hogy az élet keletkezése e séma alapján lehetetlen. Logikusabb lenne bevallani, hogy ezt az egész hatalmas munkát egy Mindenható Építész hajtotta végre.

 

 

Popper Karl (1902 – 1994) a 20. század egyik leghíresebb filozófusa:

 

„Arra a következésre jutottam, hogy a darwinizmus nem tudományos elmélet, amelyet ellenőrizni lehetne, hanem egy metafizikai program, amely elvileg lehet a tudományos elméletek alapja…

Nem gondolom, hogy a darwinizmus képes megmagyarázni az élet keletkezését. Lehetséges, hogy az élet keletkezését egyáltalán nem lehet kideríteni.” Karl Popper, Unended Quest: An Intellectual Autobiography, London: Fontana/Collins, 1976

 

 

Provine Will, biológus, evolucionista, Cornell Egyetem:

 

Az evolúcióelmélet az ateizmusnak, mint vallásnak az áltudományos alapja… A kreácionisták azt állítják, hogy hit a modern evolúcióelméletbe ateistákká formálja az embert. Az embernek csak akkor lehetnek olyan vallási nézetei, amelyek összhangban vannak az evolúcióelmélettel, ha azok megegyeznek az ateizmussal.” Provine Will, No Free Will, in Catching Up with the Vision, Ed. by Margaret W. Rossiter (Chicago: University of Chicago Press, 1999)

 

 

Rensberger Boys, amerikai biológus, evolucionista: 

 

„Jelenleg az utolsó 50 év után az evolúció átéli a legmélyebb, legszélesebb forradalmat… A biológusok között még ma is heves vita tárgya, hogy hogyan történt az evolúció… És nincs remény, hogy ez a vita hamar befejeződik.” Makroevolution theory stirs hottest debate since Darwin, Riverside, Kalifornia, 1980

 

 

Rosen Donn (1929 - 1986), biológus, Museum of Natural History (Amerikai Természettörténelmi Múzeum), New York:

 

„A két millió faj keletkezéséről, melyek jelenleg élnek a Földön, és nyolc millió kihalt fajról az evolúcióelmélet nem képes tudományos tényeket előállítani.”

 

 

Roxburgh I. asztrofizikus:

 

„A tudományt nem csak a valóság érdekli. A tudományban nagy a bürokrácia, és vak hit is található. Vannak hatalomra vágyók és karrieristák, és aki szembeszáll ezzel a bürokráciával, az egy kőfalba ütközik. A mai tudományhoz kényelmes beosztások is tartoznak, és jaj annak, aki megpróbálja azt megzavarni.”

 

 

Rudij Bogdan ukrán informatikus, filozófus, Kijev:

 

1. „…Ez az elmélet abszolút nem logikus, mivel egy a priori mítosz jellegű elven alapszik… Az evolúcióelmélet lényegében nem különbözik a vallástól, és gyakorlatilag állami vallássá vált.”

 

2. „A műszaki információs rendszerek tulajdonságai alapján a sejt – egy automatizált információs rendszer. Az információnak egyetlen ismert erőforrása (oka) van – az intelligencia, ezért a DNS szerkezete – tudományos bizonyítéka, hogy annak az oka az Elme.”

 

 

Ruse Michael, híres kanadai darwinista biológus, tudományfilozófiával foglalkozó professzor, Ontario: 

 

1. „Az evolucionisták számára az evolúcióelmélet – ideológia, világi vallás saját értelemmel és erkölccsel, amely a kereszténység alternatívája. Az evolúcióelmélet – vallás. Ez kezdettől fogva így volt, és a mai napig is így marad.” Ruse Michael, Saving Darwinism from the Darwinians, National Post (May 13, 2000)

 

2. „Jelenleg egyre több és több tudós, köztük evolucionisták is, kijelenti, hogy a darwini evolúcióelmélet egyáltalán nem igazi tudományos elmélet. A kritikusok közt olyanok is vannak, akik a legmagasabb tudományos címekkel rendelkeznek.” Ruse Michael, An Exercise in science, Scientist 1981.06.25

 

Saunders P.T. angol biokémikus, Ho Mae-Wan biokémikus, genetikus, The Institute of Science in Society igazgatója:

„Azok a kijelentések alapján, melyeket a neodarwinistáktól hallhatjuk, az ember azt gondolhatja, hogy a neodarwinizmus nagy sikereket ért el az evolúció magyarázatában…  A valóságban inkább a fordítottja igaz.” Saunders P.T., Ho M.-W., Is Neo-Darwinism Falsifiable? And Does It matter?, Nat.& Syst., 1982, 4

 

 

Schwaben K., Warre G.:

 

„… amikor az élet a Földön keletkezett, a géneknek már létezniük kellett…”

 

 

Scott M. Huse angol tudós:

 

„A tudósok elmélkedhetnek a múltról vagy jövőről, de csak a jelent képesek megfigyelni. Tehát abszolút hamis az az elterjedt vélemény, hogy az evolúcióelmélet tudományosan megalapozott. Az evolúció helyes meghatározása – hit, az élet kezdetének szubjektív filozófiája, mely sok természettudós számára vallásává vált.” Scott M. Huse., The Collapse of Evolution, Baker Books, · 1997

 

 

Scott Todd C. biológus professzor, Kansas State University:

 

Ha minden adat egy bölcs Teremtőre fog mutatni, ez a hipotézis akkor sem kerülhet be a tudományba, mert nem természetalapú.” Todd Scott C., A View from Kansas on the Evolution Debates, Nature, vol. 401. September 30, 1999

 

 

Sermonti G., genetikus, Perugiai Egyetem professzora, a 14-ik Nemzetközi Genetikus Konferencia alelnöke és kollégája R. Fondi paleontológus:

 

"... amikor a biológia követi a darwini és a modern darwinista elveket, akkor nem kap semmilyen előnyt. Tényleg, szükséges, hogy a biológia minél hamarabb elhagyja az evolúciós mítosz szűk ösvényeit, zsákutcáját, és haladjon a nyílt, kivilágított hagyományos utakon.

 

 

Szirin Igor (Сирин Игорь) orosz professzor, orvos- és történelemtudományok doktora. 1988-ban Londonban megjelent Darwin: a nagy hazugság mechanizmusa könyvében (lefordították spanyol, német és dán nyelvre) írja:

„A szakemberek véleménye szerint az utóbbi 200 évben talált leletek fele egyértelműen ellentmond Darwin elméletének. A másik fele, amelyre a darwinisták támaszkodnak, a józanul gondolkodó tudósok szerint nem más, mint egy blöff.”

 

 

Szkvorcov A. K. (Скворцов А. К.) orosz biológus:

 

„Mindenki természetesen egyetért azzal, hogy a logikának nagy szerepe van a tudományban. De a gyakorlatban, különösen az evolúcióelmélet terén nehezen kapnak elismerést a nyilvánvaló és logikailag egyértelmű következtetések. A logikus gondolatok pedig sokáig a felszínen maradnak. Ez azt jelenti, hogy a logika és analógia alkalmazása a biológiai elméletben egyáltalán nem olyan egyszerű dolog.”

 

 

Smith Wolfgang matematikus, fizikus a 80-as években írta:

 

„Jelenleg, olyan támadások érik a darwini evolúcióelméletet, amilyenek még eddig nem voltak.

 

 

Stanley Steven híres amerikai paleontológus, Baltimore Egyetem, Föld és Bolygok kutatócsoport munkatársa:

 

1. „A létező fajokon belül a természetes kiválasztódás által a fokozatos evolúciós változások annyira lassan történnek, hogy azokat nem lehet az evolúció megnyilvánulásának tekinteni.”

 

2. „Azokról a fajokról, amelyekről úgy gondolták, hogy más fajokká alakultak át, kiderült, hogy egy időben éltek az állítólagos elődeikkel. Valójában az ősmaradvány-anyag meggyőzően nem dokumentál egyetlen egy fajok közti átmenetet sem.” Stanley S.M., The New Evolutionary Timetable: Fossils, Genes, and the Origin of Species, 1981

 

 

Stebbins G. Ledyard világhírű genetikus:

 

„Egyetlen biológus sem látott evolúció által létrejött magasabb rendű állatot.”

 

 

Smith J.W.:

„Egyre több és több híres tudós hagyja el az evolúciós tábort. Erre a jelenségre jellemző, hogy nem vallási vagy bibliai okokból, hanem szigorú tudományos megfontolásból változtatják meg a nézetüket, egyesek sajnálkozása mellet…” Smith J.W., Teilhardism and the New religion: A Thorough Analysis…, Illinois, 1988

 

 

Sullivan W. fizikus:

 

„Az a hipotézis, mely szerint az élet az élettelen anyagból fejlődött ki, a mai napig a hit tárgya.”

 

 

Tahmisian T. N. fiziológus, Amerikai Atomenergiai Bizottság tagja:

 

„Azok a tudósok, akik kijelentik, hogy az evolúció – bizonyított tény, szélhámosak. Lehetséges, hogy általuk előadott történetek, minden idők legnagyobb csalása. Egyetlen olyan tény sincs a birtokukban, amely által lehetne megmagyarázni az evolúciót.

Az evolúció magyarázata egyetlen ténnyel sem rendelkezik.”

 

 

Thompson W. R., híres biológus a Darwin A fajok eredete 1967-es kiadványának előszójában azt írta, hogy a darwinizmusnak káros hatása van a tudományra, elsősorban a biológiára, genetikára, szisztematikára, embriológiára. Véleménye szerint ez azért van, mert az evolúcióelmélet bizonyíthatatlan dogmává vált, azt mindenáron védeni kell, és ezt meg is szenvedi a tudomány. 

 

1. „Ez a helyzet mára sem változott figyelemreméltó mértékben. A mai darwini paleontológusok elődeikhez és Darwinhoz hasonlóan kötelességüknek érzik, hogy a tényeket felhígítsák, és elméletekkel pótolják, amelyek akármilyen hihetőnek tűnnek is, de a természet dolgaival igazolhatatlanok”.

 

2. „Amikor a tudósok védenek egy doktrínát, melyet nem képesek tudományosan megfogalmazni, és annál inkább bemutatni, úgy próbálják fenntartani a bizalmat, hogy bezárják a kritikusok száját, elkerülik az éles helyzeteket – ez a tudományban nem elfogadott, és egyáltalán nem kívánt helyzet.”

 

3. „Jelenleg a biológusok között nagy nézeteltérések vannak nemcsak az evolúcióelmélet okai terén, hanem annak a folyamata kapcsán is. Ez azért van így, mert a bizonyítékok nem kielégítők, és nincs lehetőség megfelelő következtetéseket levonni. Ezért igazságos és célszerű lenne a társadalmat tájékoztatni azokról a nézeteltérésekről, melyek az evolúció kapcsán léteznek.W. R. Thompson, introduction to Charles Darwin, The Origin of Species by Means of Natural Selection, New York: Dutton, 1967

 

 

Thorp William, zoológus, Cambridge Egyetem professzora:

 

„Az élet keletkezéséről való érvelések és elemzések, amelyek a tudományos irodalomban az utolsó tíz-tizenöt évben megjelentek, nagyon naivak és felületesek. Úgy tűnik, hogy a probléma ugyanolyan távol van a megoldástól, mint azelőtt.”

 

 

Trosztnikov Viktor (Виктор Тростников) orosz matematikus, filozófus:

 

„A biológia előtt megnyílt az evolúció hazugsága. A modern biológiai adatok birtokában az evolúció képtelennek tűnik…

Már a Darwin elméletének megjelenése óta, 1859-től a legismertebb tudósok (Jean L. Agassiz, Rudolf L. Virchow, Hans Driesch) azt megsemmisítő kritika alá vetették. De a kisebb kaliberű tudósok azt könnyen elfogadták, mert a bonyolult problémákat ez az elmélet „könnyen meg tudta magyarázni”. A széleskörű olvasópublikum az elméletet lelkesedéssel fogadta. Ez a törvényszerűsség később is megfigyelhető volt: minél kevesebbet tud valaki a biológiáról, annál erősebben hisz az evolúcióba. A leghűségesebb támogatói, pedig a biológiához egyáltalán nem értenek. Nekik elegendő megtekinteni egy galamb vagy egy dinoszaurusz csontmaradványainak képét, és már is egyértelmű számukra, hogy az ember a majomtól származik… Nem gyanús-e egy elmélet, amely fél a tényektől éppen abban a tudományágban, melyet igyekszik általánosítani? A múlt században az akkorára ismert tények az elmélet csak egyes hiányosságaira mutattak rá, jelenleg az elmélet képtelensége olyan szintre jutott, hogy az már nemcsak a tudósok közt, hanem még az egyszerű emberek közt is abszurdumnak számít.

 

Egy elméletnek két alapja kell, hogy legyen: a logika és a tények.

 

A darwinizmus logikai sémája egyszerű. Az élővilágban megfigyelhető a változékonyság – a gyerekek tulajdonságai egy kicsit eltérnek a szülők tulajdonságaitól, és azok az egyének, melyek legjobban alkalmazkodnak a körülményekhez, megelőzik a testvéreiket az életért való harcban. Millió évek alatt az alkalmazkodottság magas szintre jutott. Ezt a gondolatot Darwin az alapján fejtette ki, hogy megfigyelte a tenyésztők munkáját az új fajták létrehozása terén. Az okfejtés elragadtat, és az analógia valószínűnek tűnik. De mélyebb elemzésekből kiderül, hogy ez a megfontolás tudatlan, és az analógia hamis…

 

Az evolúcióelmélet hiányossága abban nyilvánul meg, hogy az úgy tanulmányozza az állatot, mint bizonyos tulajdonságok halmazát, de a valóságban az többszintű rendszert képez. Ha az alsó szinten tényleg megfigyelhető a változékonyság, mely által egy fajon belül új fajták jöhetnek létre, akkor a felsőbb szinteket a változékonyság egyszerűen megengedetlen, mert az rögtön lerombolná a precízen egymáshoz illesztett funkcionális és strukturális mechanizmusokat. A tények teljesen alátámasztják ezt az elméleti érvelést. A kísérletek megmutatták, hogy kiválasztódás által nem lehet új fajt létrehozni…

 

Nemrég az evolúciós koncepció kapott még egy „pofont”. Vojlocsnikov A.T. (Войлочников А.Т.) orosz kutyatenyésztő kísérletezett a kutyák és a farkasok keresztezésével. A kísérletet úgy folytatta, hogy a hibridutódokat egymással keresztezte. Kiderült, hogy a következő nemzedékekben csak tiszta kutyák vagy tiszta farkasok születtek. Ez azt jelenti, hogy amikor az irányított kevert gének magukra maradtak, akkor a „beprogramozott” állapotukhoz visszatértek. Ennek a kísérletnek az eredményét a tudománynépszerűsítők nem közlik...

 

Ha a darwinizmus tényleg igazi tudományos elmélet lenne, akkor már régen elfogadná az ellenérveket, és önkéntesen lemenne a „színpadról”. Azóta, amikor 1953-ban F.Crick, J.Watson és M.Wilkin felfedezték a DNS vezérelt fehérje szintézisét, a természetes kiválasztódás elmélete még abszurdabbá vált, mint az a kijelentés, hogy a Föld lapos, és három bálna hátán áll. Ez a nagy felfedezés véget vetett a biológia tudományelőtti korszakának, és megmutatta, hogy az élet egészen más, mint azelőtt gondolták. Kiderült, hogy az élet nem kémiai laboratórium, hanem egy kiadó, ahol a szövegek szerkesztése és nyomtatása folytonos, az egyik nyelvről a másikra való fordítása történt, és azt különböző helyekre küldik... Ezek az új felfedezések teljesen megsemmisítették a darwinizmust.”

 

 

Urey H. C. Nobel-díjas amerikai fizikus és kémikus:

 

„Mi, akik tanulmányozzuk az élet eredetét, minél többet kutatunk, annál inkább úgy érezzük, hogy az túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol is kifejlődhetett volna. Valamennyien hitként valljuk, hogy ezen a bolygón az élet az élettelen anyagból fejlődött ki. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.” Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991

 

Volmert Bruno német makromolekuláris kémikus:

 

„Az összes eddig nyilvánosságra hozott nukleotidok vagy aminosavak polikondenzációjára végzett kísérlet molekuláris szinten irreleváns az evolúció problémája szempontjából... Ezek a kísérletek éppolyan fölöslegesek, mint az örökmozgó szerkesztésére történő próbálkozások.”

 

 

Wald George amerikai biológus, Harvard Egyetem, Nobel-díjas:

 

„Nem marad más, hogy egyetértsünk azzal, hogy a probléma rendkívül bonyolult. Be kell ismernünk, hogy az élő szervezetek önkeletkezése lehetetlen. De emellett mi itt vagyunk – mint az önkeletkezés eredménye.”

George Wald továbbra is azt hiszi, hogy „az idő csodákat teremt“, amelyek az evolúció szempontjából szükségesek. Wald G. bemutatja a totális vakhitet.

 

 

Walker George atomfizikus professzor, Harvard Egyetem:

 

„Sok tudós csak azért hódol a darwini elméletnek, mert az még egy szférából kiküszöböli a Teremtőt. Egyáltalán nem azért, hogy ez az elmélet a kutatók részére létrehozott egy harmonikus paradigmát az élet és a Föld tudományaiban.”

 

 

Weiss Paul В. biológus, Boston Egyetem:

 

„Az állatok evolúciójának első és legfontosabb szakaszai még homályosabbak, mint a növények evolúciójának forrásai.” Paul B. Weiss, The Science of Biology, New York: McGraw-Hill, 1963

 

 

Whitehead Alfred North (18611947) angol matematikus, filozófus:

 

„Aki az életét arra áldozta, hogy bebizonyítsa, hogy a természetben nem létezik célszerűség, az önmaga is a kutatások érdekes objektuma lehet.”

 

 

Whitten genetikus professzor, Melbourne Egyetem, Ausztrália:

 

„Azok a biológusok naivak, akik beszélnek a kísérletekről az evolúció ellenőrzése céljából. Az evolúciót lehetetlen ellenőrizni. Amikor a tudósok olyan tényekhez jutnak, melyek ellentmondanak a feltételezésüknek, akkor ők ignorálják azokat, mert ilyen tények létezése elvonna tőlük a kutatásokra szánt támogatást.

 

 

Willey E. evolucionista:

 

„Mi sok esetben meghátrálunk. De úgy ragaszkodunk a szintetikus elmélethez, hogy nem vagyunk képesek elvetni azt, és más alternatívákat keresni.”

 

 

Williamson Peter G.:

 

„A legalapvetőbb problémát a morfológiai nyugalmi állapot jelenti. Egy elmélet annyira jó, amennyire jó az általa javasolt előrejelzés. A hagyományos neodarwinizmus, mely arra tart igényt, hogy az evolúciós folyamatnak egy átfogó magyarázatát adjon, képtelen előre jelezni a széleskörű, hosszú távú morfológiai nyugalmi állapotokat, melyeket az ősmaradvány-anyag egyik legszembetűnőbb aspektusának tekintik.” Williamson Peter G., Morphological Stasis and Developmental Constraint: Real Problems for Neo-Darwinism, Nature, Vol. 294, 19 November 1981

 

 

Wysong R. L., amerikai biológus, kémikus:

 

„Az evolúció megköveteli a hitet, de még mennyire!

Hit az L-fehérjék és a DNS-kódok spontán keletkezésében, amely abszolút lehetetlen;

Hit az ősi környezetben, mely a valóságban megsemmisítette volna az élet bármilyen kémiai feltételeit;

Hit az olyan kísérletekben, amelyek csak azt bizonyítják, hogy az élet nem keletkezhetett az elme nélkül;

Hit az ősóceánba, mely nemcsak hogy nem sűrítette volna, hanem reménytelenül feloldotta volna a kémiai vegyületeket;

Hit a természetes törvényekben, a termodinamika második főtételében és a biogenezisben, amelyek a valóságban cáfolják az élet önkeletkezésének lehetőségét;

Hit a jövőbeli tudományos találmányokban, amelyek csak újabb és újabb dilemmákat tárnak fel;

Hit a lehetőségekben, melyek árulóan viselkednek: tagadják az evolúciót, és bizonyítják a Teremtő létezését;

Hit a transzformálásokba, melyek nem léteztek;

Hit a mutációba és a természetes kiválasztódásba, melyek az evolúciót cáfolják;

Hit a kövületekbe, melyek csak a stabilitást és az átmeneti formák hiányát bizonyítják.” The Creation-Evolution Controversy: Implications, Methodology and Surveys of Evidence, East Lansing, 1976

 

 

Yockey Hubert P., bio-informatikus, fizikus, Kaliforniai Egyetem: 

 

„Mivel a tudománynak halvány sejtelme sincs arról, hogy hogyan keletkezett az élet a Földön, az lenne a becsületes hozzáállás, ha a tudósok azt a nyilvánosság, a szponzorok előtt is beismernék. Az ex cathedra nyilatkozó vezető tudósoknak fel kellene hagyni vele, hogy kizárólag hiten alapuló állításokkal polarizálják a diákokat és a fiatal, a produktív tudósokat.”

 „A modern tudomány eredményei ellenére nincs olyan forgatókönyv, mely a véletlen és természetes okok alapján leírná az élet keletkezését a Földön, és melyet a tények, és nem pedig a hit alapján tudnánk elfogadni.” Yockey H.P., Journal of Theoretical Biology 67:377 (1977).

 

„…egy genom, mely 109 év alatt 95%-os valószínűséggel keletkezhetett volna, csak 49 aminosavat tartalmazna. Ez nagyon kevés egy élő rendszer kódolására. Tehát, az életformák evolúciója ezért még nem lenne képes elindulni. Semmilyen geológiai bizonyítékok nem léteznek arra, hogy valaha is léteztek „kis meleg tavak”. Arra a következésre juthatunk, hogy a spontán biogenezisbe való hit ellentmond a józanésznek.” Yockey H.P., Information Theory and Biology, Cambridge University Press, 1992

 

 

Zuckerman Solly (1904 -1993) biológus:

 

„Egy tudós sem képes logikailag megalapozni azt a feltételezést, hogy az ember evolúciós úton létrejött volna valamilyen majomalakú fajból (geológiai mércével mérve nagyon rövid idő alatt). Ez a feltételezett folyamat semmilyen nyomot nem hagyott a kövületekben… A következtetések annyira megalapozatlanok, hogy felmerül a kérdés, hogy azoknak mi köze van a tudományhoz.” Zuckerman S., Bezond the Ivorz Tower, London, 1970

 

1959-ben kiadott Darwin A fajok eredete könyvének előszójából:

„A evolúciós nézetpont végre lehetőséget ad nekünk felismerni (habár nem teljesen tisztán) az új vallást, amely létrejön természetes módon, hogy szolgálja az új korszak szükségleteit.”

 

Az evolucionisták végeredményben a redukcióizmus elvét vallják, mely szerint:

a kémiát lehet megmagyarázni a fizika alapján,

                   a biokémiát lehet megmagyarázni a kémia alapján,

                   a biológiát lehet megmagyarázni a biokémia alapján,

                   a pszichológiát lehet megmagyarázni a biológia alapján…

Például, F. Crick és R. Dawkins a kutatásaiban a redukcióizmust próbálják alkalmazni.