„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Az evolúció ellentmond az informatikának 2.



Fóti Marcell vezető oktató, a NetAcademia Kft. ügyvezetője. Szakterületei közé tartoznak: Active Directory, DNS, Windows 2003, biztonság, SQL. 2000 és 2004 között a tech.net magazin főszerkesztője:

 

„Ha nincs DNS, akkor nincs élet a földön… informatikai vonatkozású a felfedezés (a DNS). Arról ugyanis nincs szó, hogy bárki értelmezni tudná az emberi DNS tartalmát: a hír mögött összesen annyi eredmény áll, hogy sikeresen, ám gépiesen és bután lekörmölték egy emberi sejt örökítő anyagának 12 gigabitnyi információját. Ám az értelmezés még hátra van… A tudóscsoport vezetője be is vallotta: most jön a neheze…

Ahogy a sejtek sokasodnak a megszületendő magzatban, mindegyik megkapja a közös tudás egy példányát, a DNS-t, és mindegyik sejt kiolvassa belőle pontosan azt a szakaszt, ami rá vonatkozik: tüdőgümő legyen belőle vagy nyálkahártya? Vagyis mindegyik sejt rendelkezik egy adathordozóval (ez a DNS) és egy olvasó-berendezéssel, amely kiolvassa az adott sejt felépítésére vonatkozó fejezetet. Olyan, mint egy lyukkártya meg egy olvasó. A DNS információtartalma az evolúció során igencsak megváltozott (ez tehát egyfajta írás), a legelső DNS kialakulásáról azonban sejtelmünk sincs.

 

Minden élőlény minden sejtének minden fehérjéje a húsz aminosavból épül fel, Alanintól Valinig. Elvileg tehát egy húszbetűs (valójában 21, mert egy STOP jel is kell, amely jelzi, hogy hol ér véget egy mondat) ábécére van szükségünk, vagyis összesen 21 különböző jelet kell ábrázolnunk egy bájton… Tekintve, hogy a DNS kettős spiráljában úgynevezett komplimenter írásmódot „használunk” – hogyha sejtosztódáskor széttekeredik, mindkét fele tökéletesen kiegészülhessen –, csak páros számú „betűnk” lehet. Az 5 bites kódolás 32 különböző lehetőséget jelent, ami elegendő lenne 21 jel tárolásához, de már némi hibadetektáló kód, például paritás képzéséhez kevés. Pedig jó lenne, ha a másolási hibák „kibuknának” még mielőtt háromfejű, egyfogú, szárnyas óriásgiliszták lepnék el a földet. A DNS azonban tartalmaz hibadetektáló kódot, így helyet 6 bit kellene, s már is 20 százalékkal megnöveltük a jelek hosszát, így a DNS-lánc hosszát is.

…Hát éppen emiatt mondott le a Teremtő a bináris kódolásról, és használ helyette kvaternáris kódot (négyes számrendszer), ahol 1 „bit” nem két értéket vehet fel, hanem négyet… Így a DNS-spirál hossza ezzel éppen feleakkora, mint az előbb, és így már simán elfér a sejtben. Hát nem zseniális?

 

Nem maga a DNS kettős spirálja a csoda, hanem az általa leírt információ.1 Annyira zseniális, hogy az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: az ősleves vajon mennyi idő alatt főz ki egy ilyen komplett rendszert merő véletlenségből? … Az élet alapja, a DNS tervezési okokból read olny. Nekünk nincs írási jogunk, nehogy eltoljunk valamit.

 

Az információ véletlen születéséről ismerős lehet az a gondolatkísérlet, hogy ha leültetünk egy majmot egy írógép elé, és elkezd véletlenszerűen klimpírozni a billentyűkön, akkor vajon mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy megírja Tom Sawyer kalandjait. Elvileg előbb-utóbb megírja eredetiben, majd néhány milliárd év múlva magyarul is. Tehát a DNS elvileg véletlenül is keletkezhetett. De van itt egy bökkenő: a majom klimpírozását egy intelligencia dolgozza fel, és dönti el, hogy most éppen zagyvaságot gépel, vagy – merő véletlenségből – éppen nem. Tehát azáltal válik az információ információvá, hogy valaki számára jelent a jelsorozat valamit. Minden egyes sejt számára természetesen jelent valamit a DNS, hisz ez alapján építkezik, tehát megvan a cél-„személy”, aki eldönti, hogy infó-e az infó. A sejt DNS-olvasója is keletkezhetett véletlenül. De annak a valószínűsége, hogy a 12 Gbites lyukszalag (DNS) és az ezt hibátlanul olvasó kémiai gép egyszerre véletlenül létrejön, kerek nulla.

 

Ha valóban a véletlen művei vagyunk, akkor az egyiknek milliárd évekkel előbb létre kellett jönnie, mint a másiknak. Ennek menete hasonló lenne a következőhöz: képzeljük el Joseph-Marie Jacquard urat, amint éppen a lyukszalagos kötőgép feltalálásának felénél tart, bambán álldogál a műhely közepén kézében egy Budmil póló elkészítését vezérlő lyukszalaggal, és halvány fogalma sincs arról, hogy mire való, mert az olvasó feltalálásánál még nem tart, ergo számára is ismeretlen az általa készített szalag tartalma. Vagy fordítva: éppen tűreszelővel reszeli a mechanikus olvasót, mely majd a kötőgép fejét fogja vezérelni, de még nem tudja, hogy mire lesz jó, mert az egész gép működése, s a szalag kódrendszere még nem állt össze a felében. Ugye badarság?”  Fóti Marcell, DNS – a Teremtő informatikája, Byte, 2000, 10

 

1. Szerkesztői megjegyzés:

 

A DNS, olyan optimálisan és „csúcstechnológiásan” csavarodik, hogy sokak szemében ez már maga is csoda. Ilyen tökéletes csavarodás, evolúciós, vagyis véletlen kialakulásához a Földbolygó evolúciósan feltételezett idejének (kb. 4,6 milliárd év) ötszöröse is kevés. Ez azt jelenti, hogy kb. 23 milliárd év sem lenne elegendő ennek az egyetlen problémának a megoldására. Az idő probléma az információ kialakulása terén is jelen van:

„A génekben tárolt információ mennyiség véletlenszerű létrejöttéhez a mai becslések szerint, a mai tudásunkból levont következtetések szerint az Univerzum korának három-négyszerese sem lenne elegendő.” Ferenc Csaba, fizikus

 

 

Gates Bill, a Microsoft cég alapító-tulajdonosa:

 

„DNS hasonlít egy számítógépes programra, de a DNS sokkal tökéletesebb, mint bármelyik programtermék, melyet mi valaha is létrehoztunk.” Gates B. The Road Ahead. Boulder: Blue Penguin, 1996

 

 

Gitt Werner német informatikus, Fizikai és Technológiai Intézet igazgatója:

 

„A gyakorlat azt mutatta, hogy az információ keletkezéséhez szükség van egy elme kreativitására és megfelelő akaratra.”

„Egyetlen természeti törvény, folyamat vagy eset sem létezik, amely által az anyagból információ keletkezne.” Werner Gitt, Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004

 

 

Gooding David, nyelvész (klasszikus nyelvek), filozófus, akadémikus, Cambridge Egyetem professzora, Lennox John, matematikus, filozófus, Cambridge Egyetem professzora:

 

„Minél mélyebben ismerjük az élő sejtet, annál jobban értjük, hogy az hasonlít az emberi intelligencia legmagasabb technológiai produktumaira, például, a számítógépre… Ugyan úgy, mint a számítógép nem képes program nélkül működni, a sejt sem működhet a DNS-ben tárolt információ nélkül.

A szöveg tartalmát, értelmét nem lehet a papír és a nyomdafesték kémiai tulajdonságaiból levezetni.”

 

„Az a tény, hogy az információ – fundamentális fogalom, messzemenő következtetésekhez vezet, melyek alapján megérthetjük a világot és önmagunkat… Ez alátámasztja az intelligens tervezés elvet, mely a Világegyetem eredetéről szól, és annak a legjobb magyarázata. A materialista filozófusok redukcióinizmus jellegű okfejtései hibásak, mivel az anyag és az energia nem képes olyan információs struktúrákat létrehozni, melyek az élethez szükségesek.”

 

„Nem azért fogadjuk el az intelligens tervezést, mert nem rendelkezünk megfelelő tudományos érvekkel, hanem éppen azért, mert rendelkezünk azokkal. Mivel ismerjük a biológiai információ lényegét, tudjuk, hogy az információ egyetlen erőforrása az intelligencia, és hogy a véletlen és szükségszerűség bonyolult információt nem képes létrehozni, ezért fogadjuk el, hogy az intelligens tervezés az élet legjobb magyarázata… Annak, hogy sok tudós az intelligens tervezést nem képes elfogadni, nincs semmi köze a tudományhoz. Ez nem tudományos, hanem világnézeti kérdés.”

 

„Lewontin egyértelműen kijelentette, hogy filozófiájának az alapja nem a tudományos kutatások eredményei, hanem a Teremtő dogmatikus tagadása. Az ő materialista „hálója” nem képes „kifogni” az Istent, ami csak azt jelenti, hogy Isten létezése továbbra is nyitott. A materialista tudósok gyakran kijelentik, hogy bebizonyították, hogy nincs Isten!…

Ha egy műszert azzal a céllal hoznak létre, hogy az a spektrumnak csak a látható részét regisztrálja, akkor értelmetlen az a kijelentés, hogy a kísérletek bebizonyították, hogy nem léteznek ibolyántúli, röntgen, és más sugarak. Már a kísérlet ellőtt is lehetett tudni, hogy milyen lesz az eredmény… Ugyan úgy, ha a tudományos kutatásunkat úgy tervezzük, hogy Isten létezését a priori kizárjuk, akkor abszurd az a kijelentés, hogy a kutatásaink minket az ateizmushoz vezetnek.”

 

 

Ham Ken, teremtésvédő, keresztény író:

 

„Mivel a természetes kiválasztódás nem képes új információt előállítani, azért az nem lehet az evolúciós mechanizmusának az alapja. Az evolucionisták ezzel egyetértenek, de mégis hisznek abban, hogy a mutáció valamilyen csodálatos módon előállítja az új információt, és utána működésbe lép a természetes kiválasztódás.”    

 

„Tudósok a sejtben „biokémiai mechanizmusok” ezreit fedezték fel. Ezeknek a mechanizmusoknak egyidejűleg kellett keletkezniük, különben a sejt nem lett volna működőképes. Kiderült, hogy bizonyos dolgok, melyek régebben egyszerűnek tűntek (például a fény elektromos impulzusokba való átalakítása a biológiai objektumokban), rendkívül bonyolultak. Mivel az élet ezeken a „mechanizmusokon” alapszik, azért az az elv, hogy a természetes folyamatok képesek voltak élő rendszereket előállítani, egyszerűen elégtelen. Mégis vannak olyan tudósok, akik azt állítják, hogy az első sejt mechanizmusai spontán módon jöttek létre. Például, azt mondják, hogyha spontán generálnak egy betűsorozatot, akkor valamikor létrejön egy értelmes szó, például „ABLAK”. Akkor hosszú idő alatt miért nem keletkezhetett spontán bonyolult információ? De mit jelent az „ABLAK” szó egy német vagy egy kínai számára? Semmilyen értelme nincs egy betűsorozatnak, ha hiányzik egy nyelvi konvenció vagy egy fordítási rendszer, melyek értelmet adhatnak a sorozatoknak!... A sejtben olyan rendszer létezik, mely értelmezi a DNS sorozatait. Egy nyelvi/átalakítási rendszer nélkül a DNS-nek nem lenne semmilyen értelme, de ez a rendszer sem a DNS nélkül nem lenne képes működni. Egy másik probléma: az olvasás mechanizmusa, mely a DNS sorozatok „betűit” olvassa, de az is a DNS által van kódolva. Ilyen jellegű mechanizmusoknak a kezdettől fogva teljesen készen kellett lenniük, különben az élet nem keletkezett volna.”

 

„Az evolucionisták elvetik az Istent, de vakon hisznek, hogy a káoszból spontán létrejöhet az információ, ami ellentmond az igazi tudománynak.”

 

„Be kell ismernünk, hogy az élő szervezetekben található nagy mennyiségű információnak a forrása egy olyan Elme, mely sokkal magasabb szintű, mint a mi elménk.”

 

„Egyetlen jel sem mutat arra, hogy a genetikai anyagtól függetlenül kifejlődött volna az anyagcsere. Nincs semmi alapja annak, hogy a reakciók hosszú sorozatai spontán módon létrejöttek volna.” Ham Ken, 101 Signs of Design: Timeless Truths from Genesis (101 Signs of Design) 2002

 

 

Hasking C. P.:

 

„A fejlődés legfőbb és döntő kérdései a molekuláris genetika szintjén még mindig megválaszolatlanok.

Elgondolkodtató rejtélyt jelent az evolúció számára, hogy minden ma élő szervezetben mind a DNS megkettőződése, mind a kód hatékony lefordításának folyamata jól definiált enzimeket követel meg, míg ezen enzimek molekuláris szerkezetét éppen ugyanez a DNS határozza meg. Vajon a fejlődés folyamán egyszerre jelent meg a kód és lefordításának módja? Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ilyen egybeesés előfordulhatott volna, ha tekintetbe vesszük mindkét oldal rendkívüli összetettségét, valamint azt a követelményt, hogy a fennmaradás érdekében pontosan össze kell hangolódniuk. A Darwin előtti (vagy a Darwin utáni) evolúcióban kételkedő tudós ezt a rejtélyt bizonyára a teremtés egyik legfőbb bizonyítékaként értelmezte volna.” Hasking C. P., Advances and Challenges is Science is 1970, American Scientist, 59. kötet, 1971, május-június

 

 

Junker Reinhard (sz. 1956) német biológus, Scherer Siegfried, német mikrobiológus, Münheni Polihechnikai Egyetem:

 

„Mindegyik élőlény valamelyik alaptípushoz tartozik, melynek készen kellett teremtődnie. A teljes információ már kezdetben jelen volt az élőlényekben.”

 

 

Lwoff André (1902 – 1994) orvos, biológus, Nobel-díjas (1965):

 

„A szervezet struktúrái és funkciói olyan rendszert alkotnak, melyben azok kölcsönösen függnek egymástól. A szervezet sejtekből áll, a sejtek pedig molekulákból képződnek, melyeknek súrlódásmentesen kell együttműködniük. Mindegyik molekulának tudnia kell, hogy mit tesz a másik. Üzeneteket kell fogadnia, és azoknak engedelmeskednie.”

 

 

Abou-Rahme Farid, kreacionista tudós:

 

„A DNS és a fehérje kapcsolat kezdete komoly problémát jelent az evolucionisták számára. Magukra hagyva, a savbázis reakcióknak az a természete, hogy a DNS és fehérje egységeket mindenféle halálos kombinációban összekeverik. Ez az oka annak, hogy a bonyolult és ellenőrzött laboratóriumi körülmények ellenére is, soha sem sikerült Millernek, Foxnak és másoknak azok a híres kísérletek, amelyek az életnek laboratóriumban történő létrehozását célozták. Amennyiben az időre, a véletlenre és sajátságos kémiai tulajdonságaikra hagyakoznánk, a DNS és a fehérjék bázisai és aminosavai oly módon lépnének reakcióba, hogy szertefoszlatnák az élet létrehozásának minden reményét.” Farid Abou-Rahme, Azt mondta Isten…, Hárfa Kiadó, 2003


 
Meyer Stephen (sz. 1958) filozófus, intelligenstervezés-mozgalom egyik alapítója:

 

„A 19-ik században a tudósok két alapvető kategóriát ismertek – az anyagot és az energiát. A 20-ik században megismerték a harmadikat, az információt. Amikor elemezzük a biológiai információt, akkor erősödik annak megértése, hogy a DNS molekula az elmének, a Magasabb Intelligenciának reális bizonyítéka. Azt csak az intelligens tervezés alapján lehet megmagyarázni. Az információ keletkezésének természetes okai ismeretlenek. Azt nem lehet megmagyarázni materialista világnézett alapján – ez nem természetes kiválasztódás, nem önszervezési folyamat, és nem a véletlen műve.

 

Mi csak egyetlen olyan forrást ismerünk, amely képes információt létrehozni – az elmét. Az, hogy a DNS információt tartalmaz, arra a következésre juthatunk, hogy az egy tervezés eredménye, és a történelmi tudományok nézete szerint ez a következtetés logikus és természetes.

 

A sejt tanulmányozása alapján, amely információval telített rendszert képez, megérthetjük, hogy ilyen rendszer létrehozásában döntő szerepe volt az elmének… Erősödik annak a megértése, hogy a DNS molekula egy olyan bizonyíték, mely alapján elfogadhatjuk a Magasabb Intelligencia létezését.”

 

„Az önszerveződés hívei azt, ami nem szorul magyarázatra, képesek megmagyarázni… Nem a rend keletkezése igényel magyarázatot, hanem az információ keletkezése.”

 

„Az, hogy a DNS-ben tárolt információ szükségszerűen az élővilág intelligens teremtőjére utal, nemcsak azzal magyarázható, hogy az (a DNS-ben tárolt információ) a számítógépes programokra és az emberi nyelvre hasonlít… A DNS ugyan olyan tulajdonsággal, információs tartalommal rendelkezik, mint a számítógépes programok és a természetes nyelven leírt szövegek, melyek az elme produktumai.” Meyer St. The Return of the God Hypothesis, Seattle, Discovery Institute Center for the Renewal of Science and Culture, 1998.

 

 

Monod Jacques Lucien (1910-1976) francia biokémikus és mikrobiológus, vezető evolucionista, Nobel-díjas: 

 

 „A legegyszerűbb sejtek egyáltalán nem primitívek. Az anyagcsererendszer fejlődése és sejtkomponenseinek szintézise – herkulesi feladat. Ugyanaz vonatkozik a szelektív membránra is, mely nélkül nem létezhet a sejt. De a legnagyobb probléma – a genetikai kód keletkezése, és annak a transzlációjának a mechanizmusa.

 

…Ha egy kód nincs dekódolva, akkor az értelmetlen.

 

...A sejtek transzlációjának mechanizmusa legalább 50 molekuláris komponenst tartalmaz, melyek maguk is a DNS-ben vannak kódolva: a kódot nem lehet másképp fordítani, mint a transzláció alapján. Ez a “omne vivum ex ovo” (mi volt először: a tyúk vagy a tojás?) problémának a modern változata. Mikor és hogyan lett zárt ez a kör? Ezt nehezebb és nehezebb elképzelni.” Jacques Monod, Chance and Necessity: An Essay on the Natural Philosophy of Modern Biology, New York: Vintage, 1971

 

 

Morris Simon Conway (sz. 1951), angol paleontológus, Cambridge Egyetem professzora:

 

„Biztosra vehetjük, hogy az élőlény fejlődése be van írva a génekbe. De gyakorlatilag még elképzelésünk sincs arról, hogy a genetikai kód alapján az hogyan fejlődik ki.” Morris S.C. The Crucibe of Creation, Oxford University Press, 1998.

 

Olyhovskij Vladislav (sz. 1938) ukrán fizikus professzor, Rudij Bogdan ukrán informatikus, filozófus, Kijev:

 

„A magasabb szintű (algoritmikus) információ eredete – mindig csak egy intelligencia lehet. Ez azt jelenti, hogy olyan bonyolult információs struktúrákat, mint például a DNS-t, a sejteket, a szervezet struktúráit, az agyat, … egy bizonyos intelligencia hozta létre.”