„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.” Jacques Monod, biológus

Az élet tervezés eredménye 1.

Alfvén Hannes O.G. (1908 – 1995) svéd fizikus, Nobel-díjas:

„A modern kozmológiai elmélet, amely kijelenti, hogy a Világegyetem egy pillanat alatt atombomba típusú robbanás által jött létre – az abszurdum csúcsa. Úgy tűnik, a modern intellektuális légkör egy olyan környezet, mely lehetővé teszi a józanész elvetését: credo quia absurdum est (hiszek, mert az abszurdum), és ami a legnagyobb előnnyé vált.” 

Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből:

1. „A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos. Az élet a Földön a legegyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.”

M. Behe egy későbbi interjújából:

2. „Ha olvassuk a tudományos kiadványokat, akkor láthatjuk, hogy senkinek eddig nem sikerült megmagyarázni, hogyan jöttek létre ezek a molekuláris gépezetek.”

3. „Azóta, hogy tíz évvel ezelőtt (1996) megjelent a könyvem, sok tudományos szervezet, köztük az Amerikai Tudományos Akadémia is felszólította tagjait: sürgősen tegyenek meg mindent, hogy cáfolják meg azt a nézetet, mely szerint az élővilág az intelligens tervezésről tanúskodik.”

3. „Az utolsó 40 évben a biokémia „megnyitotta” a sejtek titkait. Több tízezer ember annak szentelte életét, hogy felderítse ezeket a titkokat. Ezeknek a kutatásoknak az egyértelmű eredménye – a teremtés. Nem létezik semmilyen ésszerű elmélet, mely képes lenne cáfolni azt a tényt, hogy az élő és élettelen világot egy olyan Erő teremtette, mely hatalmas Intelligenciával rendelkezik.”

4. „Sokan, még ismert és tiszteletre méltó tudósok is, egyszerűen nem akarják, hogy létezzen „valami”, ami nagyobb, mint az anyagi világ. Nem akarják, hogy egy természetfeletti erő befolyásolja a Világot, függetlenül attól, hogy milyen a hatása. Másképpen fogalmazva: ők az elsődleges filozófiai nézetüket behozzák a tudományba, amely korlátozza őket a fizikai világ magyarázatában. Időnként ez furcsa helyzethez vezet.” Michael J. Behe, Darwin”s Black Box, The Free Press, New York, 1996

Carr Bernard evolucionista kozmológus:

„El kell dönteni, hogy a paraméterek, melyek összhangban vannak az „antropológiai elvvel”, vagy a véletlen műve, vagy tényleg a Világegyetem speciálisan az ember részére volt teremtve. Azt a kérdést, hogy a Világegyetemet ki teremtette, átruházom a teológusokra.”

Carr Bernard, Rees Martin evolucionista kozmológusok a Nature folyóiratban az „antropológiai elvről” így írnak:

„A természet tényleg csodálatos egybeeséseket tartalmaz, és azok magyarázatot igényelnek.”

Davies Paul (sz. 1946), híres angol elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de már 1984-ben kijelentette:

1. „Úgy tűnik, hogy a fizikai törvények egy rendkívül zseniális terv eredménye.

…Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy azok mögött van valaki. A teremtés ténye mély hatással volt ránk.”

2. „Nehéz ellenállni annak a benyomásnak, hogy a Világegyetemet struktúrája, mely rendkívül érzékeny a paramétereinek legcsekélyebb változásaira, egy felsőbb Elmének a precíz tervezte.

A Világegyetem fundamentális konstansainak összhangja fantasztikus, ami a Világegyetem Nagy Tervének létezésének legmeggyőzőbb bizonyítéka. Számomra nyilvánvaló, hogy valaki mindent kitűnően megtervezett, mielőtt megteremtette volna a Világegyetemet. A tervezés érzékelése megdöbbentő.”

Paul Davies a Kozmikus terv könyvében írja:

3. „… be kell ismernünk egy tökéletes, pontos terv, projekt létezését”

Amikor Paul Davies befejezte a Világegyetem kitágulásának sebességének számításait, kijelentette, hogy emberi szempontból ez a sebesség felfoghatatlan pontossággal van kiválasztva:

„A Világegyetem kitáguláságának sebességének precíz számításai kritikus értéket adnak. Nagyobb értékeknél a Világegyetem megszabadulna a saját gravitációjától, és szétszóródna az űrben. Kisebb értékeknél a gravitáció visszaállítaná a Világegyetemet az eredeti állapotába. A robbanás mindegyik pillanata rendkívül precízen volt beprogramozva.”

Paul Davies, God and the New Physics, New York: Simon & Schuster, 1983,

Superforce, New York: Simon & Schuster, 1984,

The Cosmic Blueprint, New York: Simon & Schuster, 1988

Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:

1. „Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”

2. „Minél több felfedezés történik a fizikai világ tudományában, annál több következetés jelenik meg, melyet csak a hit alapján lehet értelmezni.”

3. „Mindegyik komoly természettudós kell, hogy valamilyen formában vallásos legyen. Különben nem képes elképzelni azokat a hihetetlenül pontos kölcsönhatásokat, melyeket megfigyel, és melyeket nem mi találtunk ki. A végtelen Univerzumban megtalálható a végtelenül tökéletes Elme működése.

…Látva a 20. századi katasztrófákat sokan kérdezik:

„Miért engedi meg ezt az Isten?”

Igen. Ő megengedte a mi szabadságunkat, de nem hagyott minket a tudatlanság sötétségében. Nekünk megadta a lehetőséget, hogy megismerhessük a jót és a rosszat. És az embernek fizetni kell azért, hogy a hamis utat választotta.”

4. „Nehéz elképzelni egy tudóst szilárd hite nélkül.

Nem lehet hinni az istentelen tudományban.

Mindenki, aki tudománnyal komolyan foglalkozik, meggyőződhet arról, hogy a természet törvényeiben jelen van bizonyos elme, mely magasabb szintű, mint az ember elméje. Ezért a tudománnyal való foglalkozás az embert a valláshoz vezeti.”

5. „Mindenkiben, aki tanulmányozza a természetet, kell, hogy keletkezzen egy bizonyos vallási áhítatosság.”

6. „Nyugodtan kijelenthetem, hogy a vallási érzelmek, mint bizonyos kozmikus forrás különösen a tudományos kutatásokban élhető át. Kétségtelenül, ezt legerősebben az első tudományos koncepciók felfedezői érezték. A Világegyetem struktúrájának tudományos, racionális megértése az embernek a hit legmélyebb érzéseit adja.

…Az intuíció és az ihlet csak annak a szívét érinti, aki az egész életét odaadta a tudománynak, és csak ilyen emberek képesek folytatni a kutatásaikat a nehézségek ellenére. Ezt az erőt ők a vallási érzelmekből kapják. Egy kortársunk helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a mi materialista világunkban a legnagyobb vallási érzelmeket azok élik át, akik elsőként teszik meg az utat a pozitív tudományban.”

7. Albert Einstein a termodinamika második főtételéről úgy fogalmazott, hogy az „az összes tudományok első törvénye”.

Ellis George F. R. a 2-ik Velencei kozmológiai és filozófiai konferencián tartott előadásából:

„Mi tapasztalhatjuk a fizikai törvények hihetetlen harmóniáját, melyek biztosítják a Világegyetem sokszínűségét. A Világegyetem sokszínűségének és bonyolult szervezésének megértése ahhoz vezet, hogy a „csodálatos” kifejezést nehéz nem az eredeti ontológiai értelmében használni.”

Fang Li Shi híres kínai asztrofizikus, Li Shu Xian kínai fizikus:

„A Világegyetem teremtésének kérdése, mely mindig a metafizika vagy teológia kérdésének számítódott, jelenleg az a fizika aktív kutatási területévé vált.” Fang Li Shi, Li Shu Xian, Creation of the Universe, Singapore: World Scientific, 1989

Flew Anthony (sz. 1923) ateista filozófus, Atheistic Humanism (Аteista humanizmus) című könyv szerzője, Riding Egyetem:

„A kozmológiai kutatások nyugtalanná teszik az ateistákat. Úgy tűnik, a kutatók olyan tudományos bizonyítékokat mutatnak be, hogy a Világegyetemnek volt kezdete. Én továbbra is ateista maradok, de bevallom, hogy ilyen egyértelmű tudományos eredmények tudatában nekem nehéz védeni a nézeteimet.”

Freeman Dyson fizikus az „antropológiai elvről”:

„Az a feladatunk, hogy bizonyos téziseket fogalmazzunk a Világegyetem keletkezésének értelméről és céljáról. Vagy is az a célunk, hogy elolvassuk az Isten gondolatait.” Freeman D. Infinite in All Directions, New York, Harper and Row, 1988

Glynn Patrick ismert amerikai író, 1997 irt könyvében God: The Evidence, The Reconciliation of Faith and Reason in a Postsecular World írja:

„Az utolsó évek tudományos eredményei megcáfolták a materialisták hipotéziseit és Istennel kapcsolatos kijelentéseit.

…A tudomány egyértelműen megmutatta, hogy a Világegyetemben olyan rend van, melyet az emberi elme nem képes felfogni, egy olyan terv, mely szerint az életünk csak azért létezik, mert a Világegyetemben megfigyelhető törvények rendkívül precíz egyensúlyban vannak egymással.

A hit sok modern pszichológus szerint a neurózis vagy agynak más pszichikai betegségének a jele. De az utolsó 25 évi kísérletek megmutatták, hogy Istenbe való hit nemcsak nem vezet neurózishoz (ahogyan azt Freud és követői állítottak), hanem ellenkezőleg, az a szellemi egészségnek és az emberi boldogságnak fontos szükséges tényezője.

…Darwin elméletének megjelenése óta az ateisták, mint például Huxley vagy Russell, azt a tézist hirdetik, hogy a Világegyetem és az élet teljesen spontán keletkezett. Sok tudós és értelmiségi még mindig hisz ebben a tézisben. De mivel ők makacsul ragaszkodnak ehhez, kénytelenek javasolni újabb és újabb abszurd, értelmetlen érveket. A mai tudomány konkrét eredményi egyértelműen bizonyítják a Mindenható Teremtőben való hit igazságát.”

Greenstein George аmerikai csillagász a Szimbiotikus Világegyetem könyvéből:

„Amikor megismerjük a bizonyítékokat, akkor az a gondolat támad, hogy egy természetfeletti Erő van a Világegyetem keletkezése mögött. Lehetséges, hogy akaratunk ellenére hirtelen rátaláltunk annak a tudományos bizonyítékára, hogy létezik egy Felsőbb Elme? Nem-e az Isten ilyen ügyesen és átgondoltan a Világegyetemet nekünk teremtette?” Greenstein G. The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988

Griffith Robert matematikus (matematikai fizika):

„Ha egy vitához egy ateistát akarunk találni, akkor az Egyetemünk Filozófiai Karán kell őket keresni, mivel a fizikusok között ateistákat már nem találunk.”

Harrison Edward kozmológus:

„Isten létezésének kozmológiai bizonyítása megfelel a Paley-féle megújult és tökéletesebb koncepciójának. A Világegyetem tökéletes harmóniája – Isten tervének direkt bizonyításának az alapja. Választhatunk: vagy vak eset, amely végtelen számú világegyetemek létezését feltételez, vagy tervezés, amikor csak egy Világegyetemre van szükség.

Amikor ezt a tudósok beismerik, akkor elfogadják a teológiai koncepciót – az értelmes tervezést.” Edward Harrison, Masks of the Universe, New York: Collier Books: Macmillan, 1985