„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Ismerkedj meg a második agyaddal.



Ismerkedj meg a második agyaddal: a beleddel.



A belekben zajló folyamatok hogyan tudják befolyásolni az agyad.



Szerző: Jennifer Wolkin, 2015.augusztus 14.





Legtöbbünk fel tudja idézni a "pillangók a gyomorban" élményét, vagy a bélcsavarodás érzését, és azt, hogy milyen gyakran mondják nekünk, hogy ne hallgattassuk el a "belső", ösztönös megérzéseinket, amikor döntéseket hozunk.




Még ebből az egyszerű szólásból is tisztán látszik, hogy mennyire szimbolikusan kapcsolódik belünk az érzelmeinkhez. Kézzelfogható bizonyíték támasztja alá ezeket a népszerű metaforákat. Mindannyiunknak van mikrobiomunk és ez annyira egyedülálló, mint az idegpályánk.

A kutatások világossá tették, hogy a test valójában több baktériumból áll, mint sejtből. Inkább bacilusok vagyunk, mint emberek! Ezeknek a baktériumoknak a milliárdjait összefoglalóan mikrobiomoknak hívjuk. Többségük a belekben tartózkodik, időnként bél-mikrobiotaként utalnak rájuk, és sokrétű szerepet játszanak az általános egészségre nézve.

A belet már nem tekintik úgy, mintha az egyetlen célja az emésztés minden vonatkozású segítése lenne. Ma már a gyulladások és az immunitás szabályzásának kulcsszereplőjeként is számon tartják.




Az egészséges bél a baktériumok különböző fajtáit tartalmazza, és ez a sokszínűség biztosítja a jól-létet. A "normális" bél-mikrobiota diverzitástől számítva a következő kategória a diszbiózis, amely hozzájárulhat a betegségek kialakulásához. Ennek fényében a mikrobiom került a legtöbb kutatás figyelmének központjába, mint egy új módja az autoimmun, a gyomor-bélrendszeri, sőt az agyi rendellenességek megértésének is.




Egy egészégés bélrendszer hasznát leghatékonyabban a korai kifejlődés szemlélteti. Egy kutatás kimutatta, hogy egy magzat olyannyira érzékeny az anya mikrobiotikus felépítésében bekövetkező bármilyen változásra, hogy ez befolyásolhatja a baba agyának fejlődését. Ha egy csecsemő császármetszéssel jön világra, akkor elveszti annak a lehetőségét, hogy a szülőcsatornán való kijutás során felvegye az anyából származó baktériumokat. Tanulmányok azt mutatják, hogy a császárral születetteknek nagyobb erőfeszítésükbe telik visszaszerezni a mikrobiomuk diverzitását, mint a természetes úton születetteknek. Életünk során a mikrobiomunk folyamatosan sebezhető, és attól függően ingadozik, hogy mennyire vagyunk kitéve a stessznek, a mérgező anyagoknak, kemikáliáknak, bizonyos étrendeknek és még a testmozgásnak is.





A bél, mint második agy





A belünk mikrobiotája nagyon fontos szerepet játszik a fizikai és pszichológiai egészségünkben a saját ideghálózata révén: ez a bélhez tartozó idegi hálózat (ENS) egy körülbelül 100 millió idegsejtből álló összetett rendszer, amely a bélcsatornában található.





Ezt az idegi hálózatot néha "második agynak" hívják, és ez valójában ugyanabból a szövetből épül fel, mint a központi idegrendszer (CNS) a magzati fejlődés során. Ennélfogva számos szerkezeti és kémiai párhuzammal rendelkezik az aggyal.

A belső idegrendszerünk nem hoz olyan filozófiai vagy gyakorlati döntéseket, mint a fényesszürke kupac a koponyánkban. Mégis a hormonok, neurotranszmitterek és elektromos impulzusok csodásan megkomponált szimfóniájában az idegpályákon keresztül mindkét "agy" kommunikál oda-vissza. Ezekbe a hálózatokba beletartoznak az endokrin-, immun- és idegpályák.

Ezen a ponton, habár a kutatás még korai stádiumban van ugyanakkor komplikált, nyilvánvaló, hogy az agy és a belek olyan bensőséges módon vannak összekapcsolódva, hogy néha úgy tűnik, mintha egy rendszer lenne, nem kettő.





Érzelmeink nagy szerepet játszanak a funkcionális emésztőrendszeri betegségekben

Amint kiderült a belek és az agy szoros kölcsönhatása, az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az érzelmi és pszichoszociális tényezők különböző tüneteket idézhetnek elő a bélben. Ez különösen igaz akkor, amikor a belek rendellenesen viselkednek és nincs kézzelfogható fizikai ok mögötte.





A gyomor-bélrendszeri megbetegedések az emésztésnek annak a több mint 20 krónikus és nehezen kezelhető egészségügyi állapotcsoportjából állnak, amely a klinikai gasztroenterológiában tapasztalt jelenlegi problémák jelentős hányadát alkotják.

Amíg a gyomor-bélrendszeri megbetegedésekről korábban azt gondolták, hogy részben "fejben dőlnek el", addig ezen problémáknak egy pontosabb leírása szerint a pszichoszociális tényezők befolyásolják a bél aktuális fiziológiáját, beleértve a tünetek változását is. Más szavakkal, a pszichológiai faktoroknak közvetlen ráhatása lehet a fizikai tényezőkre, mint például a bélrendszer mozgására és összehúzódására, gyulladásokra, fájdalomra és béltünetekre.





A mentális egészség meghatározza a jól-létet




Ennek az új megközelítésnek a fényében lehetségessé válhat a gyomor-bélrendszeri megbetegedések gyógyítása anélkül, hogy figyelembe vennénk a stressz és az érzelmek hatását. A kutatások azt mutatják, hogy azok a páciensek, akiknél pszichológiai alapú megközelítést alkalmaztak, tüneteikben intenzívebb enyhülést tapasztaltak, mint akiket hagyományos gyógyászati kezelésben részesítettek.





Ezzel összhangban a Harvard Egyetem friss felmérése - társulva a Massachusetts-i Kórház Benson-Henry Intézetének Test-Lélekgyógyászatával, és az Izraeli Bét Diakónus Gyógyászati Központtal - kimutatta, hogy a meditációnak jelentős hatása lehet az irritábilis bél-szindrómában, és bélgyulladásos betegségben szenvedőkre. Az ilyen rendellenességekkel küszködők közül negyvennyolc páciens vett részt egy kilenc hétig tartó kezelésen, amelynek része volt a meditációs tréning, és az eredmények fájdalomenyhülésről, javuló tünetekről, stressz-csökkenésről és azoknak a géneknek az expresszióváltozásáról számoltak be, amelyek közrejátszottak a gyulladás kialakulásában.





A gyenge egészségi állapot neurológiai és neuro-pszichiátriai rendellenességekhez vezethet

Megfordítva, a gyenge egészségi állapot része a neurológiai és neuro-pszichiátriai rendellenességeknek. Az egészség zavara összekapcsolódik a sclerosis multiplex-szel, az autizmus spektrum zavarral és a Parkinson-kórral. Ez szoros összefüggésben áll a gyulladáskeltő állapottal, amelyet a testen vagy azon belül meglévő diszbiózis-mikrobiotikus egyensúlyhiány vált ki. További összefüggéseket találtak az életkorral összefüggő bélelváltozások, és az Alzheimer-kór között.





Továbbá már létezik olyan kutatás, amely a depressziót a gyenge egészségi állapot hatására kialakult gyulladásos betegségként írja le. Valójában többszörös állatkísérletek mutatják, hogy a bél-mikrobiota valamilyen irányba való módosítása a szorongással és a depresszióval összefüggésbe hozható viselkedéseket képes generálni.
(Maes, Kubera, Leunis, Berk, J. Affektív Rendellenességek, 2012 and Berk, Williams, Jacka, BMC Med, 2013).




Agyunk egészsége, amely részletesebben ki lesz fejtve egy későbbi blogposztban, függ a különböző életvezetési döntésektől; ideértve leggyakrabban a fogyókúrát (vagyis a túlzott cukor és finomított szénhidrátmennyiség csökkentését), valamint a pre- és probiotikus tápanyagbevitelt.

A bél-agy kapcsolat gyógykezelésbeli vonatkozásai





A bélrendszer jó egészségi állapota révén megvan a lehetőség a neurológiai/neuro-pszichiátriai problémák kezelésére és megelőzésére is. Másrészről a stressz-csökkentés és más pszichológiai kezelések segíthetnek a gyomor-bélrendszeri rendellenességek megelőzésében és kezelésében. Ez a felfedezés potenciálisan elvezethet a megbetegedés, az egészségkárosodás és az egészségügyi ellátórendszertől való krónikus függés csökkenéséhez.





A bél-agy kapcsolat leglelkesítőbb aspektusa annak megértése, hogy a mindennapi életvezetési döntéseink nagy része szerepet játszik az általános jólétünk kialakításában. Az egészségtudatosságnak ez a holisztikus szemlélete folyamatosan megmutatkozik a hosszú életben, a jól-létben és az életminőségben: a testi és mentális egészség kéz a kézben járnak.

Jennifer Wolkin egy New York-i illetőségű okleveles klinikai egészség- és neuropszichológus, író, szónok, és professzor. Nemrégiben alapította meg a BrainCurves-t, egy olyan kezdeményezést, amelynek célja, hogy ösztönözze a személyre szabott és könnyen hozzáférhető testi-lelki jólétre vonatkozó tanácsokat minden nő és minden támogatónk részére.



 





Forrás: https://www.mindful.org/meet-your-second-brain-the-gut/

Szerző: Jennifer Wolkin. Fordító: Konkoly Dávid