Asimov Isaac (1920–1992) amerikai író, biokémikus számításaiból:

„Inzulin.

Az inzulinszerű proteineknek 8·10²⁷ különböző kombinációja létezik, de ezekből csak egy képlet felel meg a szükséges inzulinnak. A becslésünkben gavallérosan feltételezzük, hogy az univerzum keletkezése óta minden másodpercben egy különböző inzulinszerű protein keletkezik. Akkor 10 milliárd év alatt 3·10¹⁷ kombináció lenne. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség az összes inzulinkombinációnak csak az egy milliárdnyi része. Még 10²⁰ évet kellene várni, hogy mindegyik kombináció előforduljon.

Hemoglobin.

A hemoglobin véletlenszerű kialakulása még valószínűtlenebb. A hemoglobinnak 135·10¹⁶⁵ kombinációja van. Ebben az esetben még többet megengedhetünk az evolucionistáknak. Feltételezzük, hogy az univerzum létezése óta 10¹⁰⁰ kombináció keletkezik. Ugyanakkor az univerzumban az összes atomok becsült száma – 10⁷⁸, ami azt jelentené, hogy a „hemoglobin gyárunk e termelékenység fenntartásához 10²¹ univerzumot fogyasztana másodpercenként.

Vírus.

A legkisebb ismert vírus DNS-e 5000 vegyületet tartalmaz. Akkor ebben az esetben a lehetséges kombinációk száma 10¹⁵⁰⁵! Ennek a számnak a nagyságrendjét az ember nem képes felbecsülni.”

Bloom Harold, ismert evolucionista:

„Még a légkisebb fehérjének is spontán keletkezése abszolút lehetetlen.”

Flirmans Karl mikrobiológus, Indiana Egyetem:

„A modern biológia bebizonyította, hogy a sejtek evolúciós úton nem keletkezhettek, és a teremtésről beszélnek.”

Foster David:

„Thomas Huxley azt hitte, hogy korlátozott idő alatt spontán módon információ keletkezhet, ami szerinte azt is jelentette, hogy hat majom hat millió év alatt véletlenszerűen megírná a British Múzeum összes könyvét. Aki ismeri a matematikát, annak más a véleménye. Nem volt igaza Huxley-nek, mivel gyakorlatilag hat majom a Világegyetem létezésének ideje alatt egy könyvnek csak egy fél oldalát tudná spontán legépelni.”   

Hart Michael matematikus, csillagász:

„A legegyszerűbb ismert szervezet, mely képes önálló létezésre, körülbelül 100 gént tartalmaz. Annak a valószínűsége, hogy egy konkrét gén százból (10 milliárd év alatt) spontán módon keletkezzen: 1 a 2¹⁰⁰. De annak a valószínűsége, hogy egy időben ugyanott 100 gén keletkezzen, lényegesen kisebb.”

Horgan John, amerikai evolucionista biológus beismeri, hogy lehetetlen az RNS spontán keletkezése:

„Minél mélyebben kutatjuk az RNS-t, annál több kérdés merül föl. Hogyan keletkezett az első RNS? Az élet keletkezése előtt hogyan történt az RNS szintézise, ha még a sokkal jobb laboratóriumi körülmények közt is az RNS-t és az összetevőit rendkívül nehéz megvalósítani? ”

John Horgan, "In the Beginning", Scientific American, vol. 264, February 1991

Sir Hoyle Fred (1915–2001) angol kozmológus, matematikus, csillagász és filozófus, Cardiff Egyetem, Nobel-díjas, (volt evolucionista):

„Annak a valószínűsége, hogy az élet élettelen anyagból keletkezett 10⁴⁰⁰⁰⁰. Ez a tény elegendő, hogy eltemessük Darwint és az egész evolúcióelméletet.”

„Az az elképzelés, hogy az élő sejtben tárolt program spontán módon képes kifejlődni, felsőfokú abszurdum… Az a véleményem, hogy a legtöbb biológus a szíve mélyén érti ezt az igazságot, de ők annyira félnek a lehetséges következtetésektől, hogy készek bármit elfogadni, csak hogy eltávolodjanak az igazságtól.”

„Az életet egy intellektuális Teremtő hozta létre. Ez annyira nyilvánvaló, hogy az ember akaratlanul is felteszi a kérdést, hogy sokan miért nem fogadják el ezt az igazságot. Ennek az oka nem a tudomány, hanem pszichológiai faktor.”

„Nem tudom, hogy a csillagászok mikor ismerik fel, hogy a kombinatorikus szintézis által az élet alapját képező sok ezer biomolekula közül egyetlenegy sem jöhetett létre természetes úton. A csillagászoknak nem lesz egyszerű ezt elfogadni, mivel a biológusok megpróbálják őket meggyőzni, hogy ez nem így van...”

„Mivel annak a valószínűsége, hogy az élet spontán keletkezet, jelentéktelen, ezért abszurd a véletlenen alapuló összes koncepció. Logikus elfogadni, hogy a kedvező fizikai tulajdonságok, melyektől függ az élet, egy szándék alapján keletkeztek. Ezért majdnem elkerületlen annak a feltételezésnek az elfogadása, hogy a mi elménk szintje csak tükrözi a minket létrehozó felsőbb Elmét és Isten elvét.”

„Az az elképzelés, hogy nemcsak a biopolimerek, hanem az élő sejt programja (kódja) is képes volt valahol az őslevesben spontán keletkezni, a legnagyobb abszurdum.”

Hoyle Fred., The Big Bang in Astronomy, New Scientist, 1981, No.1280

„Képzeljenek el egy feladatot, amelyben 10⁵⁰ vak embernek egyidejűleg kell összerakni 10⁵⁰ Rubik-kockát. Akkor megértik annak a valószínűségét, hogy spontán legalább egy (a sok közül) biopolimér keletkezzen, amelytől függ az élet létezése. Azok a kijelentések, hogy nemcsak a biopolimérek, hanem az élő sejt működéséhez szükséges programok is spontán keletkeztek a történelemelőtti őslevesben a Földön – felsőbbrendű zagyvaság. Az élet – egyszerűen kozmikus fenomén.”

Hoyle Fred., New Scientist, 19 November, 1981

Sir Hoyle Fred (1915–2001) angol kozmológus, matematikus, csillagász és filozófus, Cardiff Egyetem, Nobel-díjas, (volt evolucionista), Wickramasinghe Chandra alkalmazott matematikus és csillagász, (Cardiffi Egyetem):

„… majmok hada, melyek állandóan ütik az írógép billentyűit, nem tudták volna létrehozni Shakespeare műveit, mivel a Világegyetem nem eléggé nagy ahhoz, hogy ott annyi majom és szemétláda elférjen, melyekre szükség van a sikertelen próbálkozások tárolására. Ez vonatkozik az élő anyagra is.”

„Annak a valószínűsége, hogy az előző fejezetekben közölt tényeknek a teremtéselmélet helyes magyarázatot adjon, lényegesen nagyobb, mint 1/10⁴⁰⁰⁰⁰. Tényleg, ez az elmélet annyira nyilvánvaló, hogy csak csodálkozni lehet, hogy miért nem fogadták el azt, mint egy axiómát. Ennek inkább pszichológiai, és nem tudományos okai vannak.”

„Ebben a fejezetben megmutattuk, hogy az az elmélet, mely a Fajok eredetében volt leírva, hamis. A sors iróniája, hogy a tények kidobták Darwint a „nyeregből”, és úgy tűnik, hogy a verseny győztese William Paley lett, aki majdnem száz évig a tudósok számára a gúny tárgya volt.”

„A kövületekben talált ősélet maradványai nem az egyszerű kezdetről tanúskodnak… Ez azt jelenti, hogy az evolúcióelméletnek nincs megfelelő alapja.”

„A DNS öt gisztont tartalmaz, melyekről feltételezik, hogy azok a gének működését vezérlik. Annak a valószínűsége, hogy legalább egy legegyszerűbb giszton is keletkezzen 1:20¹⁰⁰ … 20¹⁰⁰ szám nagyobb, mint az atomok száma az összes csillagokban és galaxisokban.”

[Fred Hoyle and Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, London: J. M. Dent & Sons, 1981]

Monod Jacques Lucien (1910–1976) híres francia biokémikus és mikrobiológus, evolucionista, Nobel-díjas: 

„Ha elképzeljük azt a hatalmas utat, melyet az evolúció megtett az utolsó három milliárd év alatt, és az általa létrehozott struktúrák felfoghatatlan sokszínűségét, és az élő szervezetek (a baktériumtól az emberig) rendkívül hatásos, végső cél alapján meghatározott folyamatait, akkor akaratlanul is kételkedni kezdünk abban, hogy ez csak egy hatalmas lottó eredménye, melyet a természetes kiválasztódás hajtott végre, és a számokat pedig vakon, véletlenszerűen húzta ki, és időnként kikiáltották a nyertest.”

… Úgy számítják, hogy ez a csoda „meg van magyarázva”, de számunkra ez továbbra is csoda. Ahogyan Fransua Moriak írta: „Amiről beszél ez a professzor, az jóval valószínűtlenebb, mint az, amibe mi, szegény keresztények hiszünk.”

[Jacques Monod, Chance and Necessity: An Essay on the Natural Philosophy of Modern Biology, New York: Vintage, 1971]

Rosevear David, kémikus:

„A sejtek hihetetlenül bonyolult felépítésűek. Nincs mód arra, hogy egy teljes sejt magától előálljon. Az első sejt létrejöttének befejeződéséig annak alkotórészei rendkívül instabilak voltak. Olyan biológiai mechanizmus sem létezett, amely hozzájárulhatott volna a sejt összeállításához. A természetes kiválasztódás nem lehetett egy működésben lévő folyamat mindaddig, amíg az első sejt nem volt képes önmaga reprodukálására. Képzeljünk el egy számítógépet, amely véletlenül összerakja magát! A legegyszerűbb sejt is nagyságrendekkel bonyolultabb, mint a legfejlettebb számítógép. Próbáljunk meg elképzelni egy számítógépet, amely képes összeszedni azokat a nyersanyagokat, amelyekből az alkatrészei készültek, és ezekből elkészít egy másik számítógépet, és mindezt puszta véletlenségből! Nem csoda, hogy Hoyle és Wickramashinghe, akik mindketten meggyőződéses evolucionisták, az 1970-es években úgy érveltek, hogy kell lennie egy intelligenciával rendelkező lénynek az univerzum mögött.”

David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997

Sarfati Jonathan (sz. 1964) ausztrál, amerikai kémikus:

„Sok fontos, az élethez szükséges molekula két formában létezik. Ezek a formák királisak (chirality) – úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a bal és jobb kéz (görög cheir – kéz). Ezt a két formát optikai izomereknek nevezik. Az egyik a fény polarizációs síkját jobbra forgatja, a másik – balra. Az összes biológiai polimerek gyakorlatilag homohirálisak, különben nem lennének működőképesek…

A proteinek összes aminosava „baloldali”, az összes cukrok a DNS-ben, az RNS-ben, enzimekben – „jobboldali”. Egy keverék, amelyben 50% jobboldali és 50% baloldali formákat tartalmaz, racém elegynek nevezik. Racém polipeptidek nem képesek létrehozni speciális formákat, melyekre az enzimeknek szükségük van. A racém polipeptidek esetén az oldalláncok rendezetlenül vannak elhelyezve. Egy „hibás” aminosav, amely bekerül a fehérjébe, megsemmisíti a stabilizációs alfa-spirált. A DNS nem lenne képes stabil állapotban lenni, ha legalább egy királisan nem helyes monomert tartalmazna, mivel lehetetlen lenne hosszú láncokat szerkeszteni, és a DNS nem lenne képes sok információt tárolni, és támogatni az életet.”

 „A szerves kémiai tankönyvben található egy általános kémiai szabály:

„A nem királis anyagokból királis vegyületek szintézise mindig racém állapothoz vezet… Optikailag nem aktív anyagokból csak optikailag nem aktív anyagok keletkezhetnek.”

Ez a termodinamika második főtételének következtetése…”

         „Nemrég tartott „Homokirálitás és az élet” című nemzetközi konferencia eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a királis anyagok keletkezése –az evolucionisták számára jelenleg is teljes titok”. 

(Cohen J., Getting all turned ariund the origins of life on earth. Science, 1995, 267: 1265-1266.)

Egy homokirális polimer N monomerből spontán való keletkezésének valószínűsége 2^-N. Egy rövid 100 aminosavat tartalmazó fehérje esetén ez a valószínűség 2^-100 = 10^-30 . Ilyen számítás bármilyen homokirális polipeptid keletkezésére vonatkozik. De egy hasznos funkcionális homokirális polimer szintézisének valószínűsége rendkívül kicsi, mivel ebben az esetben pontosan be kell tartani az aminosavak megfelelő rendezettségét. Mivel az élet keletkezése sok homokirális polimerre van szükség, ezért a megfelelő valószínűségeket meg kell szorozni. Egyértelmű, hogy az élet spontán keletkezése lehetetlen...

Még egy nagy probléma – idővel a homokirális biológiai anyagok racém elegyekké válnak… Ez azt jelenti, hogy a nem élő kémiában olyan tendencia létezik, amely a kémiai folyamatokat a halálozáshoz, és nem, pedig az élethez irányija…  

A királitás fontosságára egy tragikus emlék utal – a Thalidomide (Contergan) alkalmazása. 1960-as években az orvosok a talidomidot olyan állapotos asszonyoknak írták ki, akik a reggeli hányingerben, hányásban szenvedtek. A thalidomide baloldali formái gyógyító tulajdonsággal rendelkeztek, de a jobboldali formák komoly rendellenességeket okoztak a magzat fejlődésében. Sajnos, az orvosság szintézise során racemát keletkezet, és a jobboldali formák nem voltak abból eltávolítva.”     

[Sarfati Jonathan www.origins.org.ua/page.php?id]

[Megjegyzés.

A Contergan-t (Thalidomide) az ötvenes évek végén nyugtatóként hozták forgalomba Németországban. Azok a nők, akik terhességük alatt a Contergan-t szedték, előfordult, hogy a gyerekük kéz vagy láb nélkül születet. Kiderült, hogy a gyógyszer gyártásakor keletkező molekulapár közül az egyik fájdalomcsillapító, a másik károsítja a magzatot. A gyógyszergyártok a királis molekulákat, a kép és a tükörkép racém keverékeként hozták forgalomba. A gyógyszergyártok a királis molekula két változatának elkülönítésére szigorú szabályok vezettek be. A királis molekulákat kötelező szétválasztani képre és tükörképre, és csak a hatékony változat forgalmazható. Nagyon drága lenne hagyományos eljárással a kép és tükörkép 1:1 arányú keverékét előállítani, és utána azokat egymástól szétválasztani. A kémikusok olyan eljárásokat keresnek, amelyben a kép és a tükörkép nem egyenlő arányban képződik. Ez aszimmetrikus szintézissel oldható meg.

A 2001. évi kémiai Nobel-díjat a királis molekulák katalitikus aszimmetrikus szintéziséért az amerikai William S. Knowles, és K. Barry Sharplessékapta és a japán Nojori Rjodzsi kapta.]

Schutzenberger Marcel P., a Párizsi Egyetem professzora az Algoritmusok és az evolúció neodarwinizmusi elmélete című előadásában közölte azokat a számításokat, melyek által megállapítható a mutációk és természetes kiválasztódás alapján történő evolúció valószínűsége. Schutzenberger más ismert tudósokkal közösen arra a következtetésre jutott, hogy az evolúció lehetetlen, mivel annak a valószínűsége nullával egyenlő. Azt írja:

„Legkisebb esélye sincs annak (< 10^-1000), hogy az evolúciós mechanizmusok spontán keletkezhettek, de ha keletkeztek is volna, akkor még kevesebb esélyük lett volna, hogy működjenek…Tehát a neodarwinizmusi elméletben olyan hatalmas a szakadék, hogy azt a modern biológia nem képes leküzdeni.”

[Marcel P. Schutzenberger, "Algorithms and the Neo-Darwinian Theory of Evolution", in Mathematical Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation, p. 75]

Shapiro Robert kémikus, DNS-kutató, New York-i Egyetem. Kiszámította annak a valószínűségét, hogy egy egyszerű baktériumnak 2000 fajtájú fehérje spontán keletkezzen. Kiderült, hogy annak a valószínűsége: 1 a 10⁴⁰⁰⁰⁰ -hez.

Stokes William amerikai geológus az Essentials of Earth History könyvéből:

„Ha milliárd éveken át milliárdok bolygók felületei aminosavak folyékony koncentrátumával lennének ellepve, akkor sem keletkezne fehérje.”

Tenney M. C.:

„Az a kijelentés, hogy a mi bonyolult világunk a káoszból véletlenül keletkezett, ugyanolyan mértékben valószínűtlen, mint az a feltételezés, hogy a Shakespeare műveit a nyomdában a majmok írták volna.”

Thorp William, zoológus, Cambridge Egyetem professzora:

„A legegyszerűbb élő sejt mechanizmusa lényegesen bonyolultabb, mint bármilyen szerkezet, amelyet az ember eddig létrehozott”

[W. R. Bird, The Origin of Species Revisited., Nashville: Thomas Nelson Co., 1991]

Wald George (1906 – 1997) amerikai biokémikus, Nobel-díjas:

„A spontán bomlás valószínűsége nagyobb, és ezért az (a bomlás) lényesen gyorsabb, mint a spontán szintézis… Az ősleves felhalmozódása lehetetlen. Ez a legmakacsabb probléma, mellyel mi (evolucionisták) szembesülünk.”

[The Origin of Life, Scientific American, 1954, 190, 2]

Wild G.:

„A folyamatok túlnyomó többsége inkább az egyensúlyi pont, a bomlás oldalához áll közelebb. Vagyis a spontán szétbomlásnak nagyobb a valószínűsége, és emiatt az sokkal gyorsabb, mint a spontán szintézis.”