„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Az evolúciómodell hatása a gondolkodásra


 

A bibliai és az evolúciós gondolkodás között különbséget az alábbi példával szokás szemléltetni:

 

 

1. A tengeren hánykódó tutajon, a bibliai alapon gondolkodó emberek:

a nőket, gyerekeket, betegeket a középre teszik, és a férfiak lesznek a szélen, hogy a védelmezzék a gyengéket.

 

2. A tengeren hánykódó tutajon, az evolúciós alapon gondolkodó emberek:

a nőket, gyerekeket, betegeket a tutaj szélére teszik, hogy a gyengék pusztuljanak el, az erősek túléljék őket.

 

Bibliai gondolkodásmód:

 

Nem véletlenül vagyok itt ezen a pörgő golyón, amit Földnek neveznek, nem is azért vagyok még itt a Földön, mert Isten elfelejtett hazavinni, hanem mert Istennek célja van a mi napommal.

Maga a Föld, amin járok az maga egy csoda, Isten szeretetének kifejeződése.

A levegő, amit beszívok, a tüdőmbe, a tüdőm, amibe beszívom a levegőt, mindkettő csoda.

Isten a történelem és a tudomány Ura.

 

Evolúciós gondolkodásmód:

 

Véletlenül (esetleg tévedésből) vagyok itt ezen a pörgő golyón, amit Földnek neveznek.

Minden napom valójában értelmetlen és céltalan.

A Föld, amin járok csak a szerencse következménye.

A levegő, amit beszívok, a tüdőmbe, a növények véletlenül és cél nélküli terméke.

A tüdőm, a véletlen eredménye.

Totális önazonosság vesztés.

Én vagyok az életem istene.

 

 

Durant John, biológus, Wales Egyetem:

 

„Sok tudós kísértésbe esik, és dogmatikussá válik. A fajok keletkezését úgy állítják be, mintha az véglegesen meg lenne oldva. Az igazságtól semmi sem lehet távolabb. De marad a dogmatizmushoz való ragaszkodás, ami csak árt a tudománynak.Beginning to Have Doubts, The Gardian, 1980. 12. 04

 

Durant J. a How evolution became a scientific myth című1980-ban tartott előadása szenzációvá vált. A Darwinról szóló előadásában kijelentette, hogy a darwini evolúcióelmélet az ember keletkezésének magyarázatában modern mítosszá vált, és hátráltatja a tudományt és a szociális fejlődést. A tudományos kutatások terén az evolúciós mítosznak romboló hatása van, mivel az torzításokhoz, üres vitákhoz és hatalmas visszaélésekhez vezetett.   

 

 

Thompson W. R., biológus a Darwin A fajok eredete 1967-es kiadványának előszójában azt írta, hogy a darwinizmusnak káros hatása van a tudományra, elsősorban a biológiára, genetikára, szisztematikára, embriológiára. Véleménye szerint ez azért van, mert az evolúcióelmélet bizonyíthatatlan dogmává vált, azt mindenáron védeni kell, és ezt meg is szenvedi a tudomány. 

 

1. „Ez a helyzet mára sem változott figyelemreméltó mértékben. A mai darwini paleontológusok elődeikhez és Darwinhoz hasonlóan kötelességüknek érzik, hogy a tényeket felhígítsák, és elméletekkel pótolják, amelyek akármilyen hihetőnek tűnnek is, de a természet dolgaival igazolhatatlanok”.

 

2. „Amikor a tudósok védenek egy doktrínát, melyet nem képesek tudományosan megfogalmazni, és annál inkább bemutatni, úgy próbálják fenntartani a bizalmat, hogy bezárják a kritikusok száját, elkerülik az éles helyzeteket – ez a tudományban nem elfogadott, és egyáltalán nem kívánt helyzet.”

 

3. „Jelenleg a biológusok között nagy nézeteltérések vannak nemcsak az evolúcióelmélet okai terén, hanem annak a folyamata kapcsán is. Ez azért van így, mert a bizonyítékok nem kielégítők, és nincs lehetőség megfelelő következtetéseket levonni. Ezért igazságos és célszerű lenne a társadalmat tájékoztatni azokról a nézeteltérésekről, melyek az evolúció kapcsán léteznek.W. R. Thompson, introduction to Charles Darwin, The Origin of Species by Means of Natural Selection, New York: Dutton, 1967

 

 

 

 

Tekintsük át a következő mondatokat

és gondolkozzunk el azok tartalmán:

 

Idézetek Charles Darwin: „Az indulatok kifejeződése az embernél és az állatnál” c. könyvéből:

„Minden gonosz szenvedésünk gyökere tehát a származásunk.”

 

„Nagyapánk az ördög egy pávián alakjában!”

 

Az „evolúción” azt értjük, hogy az összes élőlény közös ősöktől származik. Ez azt is jelenti, hogy az ember az állatvilágból származik.”

Renhard Junker: Jézus, Darwin, és a teremtés 4. o.

 

Az ember az állatvilág része.

Az ember a harmadik csimpánz.

Az ember viselkedése az állati múltjával magyarázható.

 

 

„Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük.”

Mindörökké evolúció - Csányi Vilmos: Az evolúció története.

 

„Az élet kizárólag természeti folyamatok által keletkezett az élettelen anyagból; az élet változatos formái szintén természeti folyamatok révén fejlődtek ki. Ehhez nincs szükség teremtőre.”

Az evolúció igaz, így bármilyen természetfölötti lény fölösleges.

 

Nincs Isten, nincs Teremtő, ezért bármit szabad, ami nekem jólesik.

 

„Nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” Richard Lewontin

 

Az élet = harc.

 

Lucien Sève, marxista filozófus:

A tőke ideológusai szerint az emberi életkor folyamatos meghosszabbodása, párhuzamosan a születésszám csökkenésével egyre nagyobb terheket ró a társadalomra a nyugdíj- és egészségügyi rendszer fenntartási nehézségei révén. Eszerint a logika szerint a negyven éven felüliek, már nem teljes értékű munkaerők (kevésbé innovatívak, elavult a tudásuk, kevésbé terhelhetők, kevésbé alkalmazkodóképesek, stb.), a nyugdíjasok pedig egyenesen a társadalom parazitái.

http://www.tarfor.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=362:a-let-elet-es-nemlet-halal-kerdesehez&catid=15:gondolatok&Itemid=33

 

 

 

Ki a jó menedzser 2014-ben?

 

Ezt (is) tanítják a menedzsereknek:

 

Két ember kiugrik az égő repülőgépből, az egyiken van ejtőernyő, a másikon nincs.

Akin nincs, ráveszi a másikat, hogy adja oda neki az ejtőernyőt.

A balek odaadja az ejtőernyőjét, majd szétkenődik a talajon.

 

Aki túlélte a zuhanást az jó menedzser?

Ha lelkiismeret furdalást érez tettéért, nem jó menedzser!

Ha viszont lelkiismeret-furdalás nélkül éli tovább az életét, és köti a további üzleteket, a maga hasznára. Ez a jó menedzser. – De csak az evolucionisták szerint.

 

 

Marx Károly

 

Marx nagy rajongólya volt Darwinnak, mert a materializmust látta igazolni Darwin tanaiban.

Marx a darwinizmus nehézségeit, buktatóit szándékosan nem vette figyelembe.

Marx írásai lerakták a kommunizmus ideológiai alapjait.

Néhány példa a kommunizmus „eredményére”:

 

- A kommunizmus ideológiája mögé rejtőzve 30 millió ember öltek meg csak a Szovjetunióban.

 

- Mao ideje alatt 30-50 millió embert öltek meg.

 

Adolf Hitler

 

Fajelmélet - Mein Kampf - a zsidókérdés végleges rendezése.

 

A szociál-darwinizmus lényege:

Az evolúciót szándékosan a nemzetekre, majd az a különböző csoportokra alkalmazták. Az emberiséget különböző fejlettségű szintekre osztották. A népesség fejlődése céljából a fajelmélet helyeselte az alacsonyabb szintű osztályok elpusztítását.

 

A fajelmélet azt állítja, hogy a németek ahhoz az emberi fajhoz tartoznak, akik átlagon felüli tulajdonságaik miatt uralkodásra lettek termettek, más népek a szolganépek felett

 

A fenti láncolatot többen, többféleképpen kimutatták már. Amiről nem szoktak beszélni.

 

Tömeggyilkosságok „Isten nevében”

 

Az is történelmi tény, hogy más diktatúrák (pl.: Egyiptom, illetve Róma) „Isten nevében” gyilkoltak, tettek számtalan gazemberséget.

 

A különbség

 

A Bibliai gondolkodásmódtól:

 

idegen a jogtalanság, zsarnokság. Isten előtt minden ember egyenlő. Minden emberi élet hatalmas kincs.

 

Evolúciós gondolkodásmódból:

 

következik a jogtalanság, zsarnokság, az ember lenézése, különbség tétel az emberek, népcsoportok között. Az emberi életnek nincs értéke.

 

Az, hogy a nyugati társadalomban az emberi élet ennyire megbecsült a Bibliának és a bibliai gondolkodásnak köszönhető.