„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Hatalmas szimfonikus zenekar, amelyben minden hangszer megtalálható.



Az előző példában az önmagát megtervező, legyártó és behangoló hegedűhöz hasonlítottunk a véletlen kialakulás folyamatát.

 

Mi a gond ezzel a modellel? Az hogy túl egyszerű!

 

1. Mindegyik növényi- és állati faj sokkal bonyolultabb, mint egy hegedű.

 

2. Az élővilág változatossága elképesztő.

Kb. 1.8 millió állat- és növényfajt írtak le a kutatók és valószínűleg még kb. 5 millió faj vár feltérképezésre1, ezért a véletlen kialakulást pontosabb egy teljes szimfonikus zenekar kialakulásához hasonlítani.

 

3. Nemcsak az élővilág változatossága elképesztő, hanem a Földön zajló összetett és egymásra épülő, egymással szorosan kölcsönhatásba lévő folyamatok is azok. A rendezettség és összetettség kérdését „A teremtést vagy a véletlen kialakulást igazolják a tények?” fogjuk részletesen tárgyalni.

 

Ha valaki lát egy hegedűt tudja, hogy azt valaki:

- megtervezte,

- előállította az alkotó elemeket,

- majd az alkotó elemeket összerakta,

- behangolta.

Mindez azért történt, hogy a hegedű működőképessé váljon.

 

A világegyetem és a Föld esetében nem egy „kis bonyolultságú” 14 alkotóelemes hegedűről van szó, hanem több milliárd pontosan együttműködő összetevőről beszélünk. Ezért a véletlen kialakulás folyamatát pontosabb egy szimfonikus zenekarhoz, valamint a zenekarnak otthont adó operaházhoz (színpad, hangosítás, fény, ülőhelyek, tető, stb.) hasonlítani, mint csupán egyetlen hegedűhöz.

 

Modellünkben:

> a szimfonikus zenekar a növényi- és állati fajok változatosságának, sokszínűségének,

> az operaház a földi körülményeknek feleltethető meg.


 

1.

http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20090603-a-10-legkulonlegesebb-uj-faj-2008ban.html 

2014. augusztus 9-én lementett állapot, a cikk 2009-ben íródott.