„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”
Jacques Monod, biológus     

Idézetek a teremtés, evolúció témakörben


Richard Lewontin

„Állás foglalunk a tudomány mellett, annak ellenére, hogy némely gondolati építménye nyilvánvalóan abszurd, és hogy sok, egészségre és életre vonatkozó túlzó ígéreteinek nem tudott eleget tenni, valamint a tudományos közösség, megalapozatlan, kabátujjból kirázott történetekkel szemben tanúsított toleranciája ellenére.

Ez már egy korábbi elkötelezettségen alapul, konkrétan a materializmus iránti elkötelezettségen. Nem mintha a tudomány módszerei és intézményei bennünket valamilyen módon a világ jelenlegi materialista magyarázatának elfogadására kényszerítenénk. Ellenkezőleg, saját, eleve a materializmus mellett meghozott alapvető döntésünk miatt vagyunk kénytelenek olyan kutatási elemeket és magyarázatkoncepciókat kifejleszteni, amelyek a materialista magyarázatokra korlátozódnak.

Teljesen közömbös, hogy ezek mennyire állnak szemben az avatatlanok intuíciójával, vagy mennyire tűnnek titokzatosnak számukra. Ezen túlmenően ez a materializmus abszolút, mert nem engedjük, hogy az istenség az ajtórésbe tegye a lábát.”

Richard Lewontin: Billions and billions for demons, [Milliárdok és milliárdok a démonoknak] The New York Review, 1997. január 9. 31.o.

Richard Lewontin szül:1929, amerikai biológus, genetikus a Harvard Egyetem professzora Alexander vom Stein: Creatio. Evangéliumi Kiadó, 2011 9. o.

 

 

Freeman Dyson, fizikus az „antropológiai elvről”:

„Az a feladatunk, hogy bizonyos téziseket fogalmazzunk a Világegyetem keletkezésének értelméről és céljáról. Vagy is az a célunk, hogy elolvassuk az Isten gondolatait.” [Freeman D. Infinite in All Directions, New York, Harper and Row, 1988]

 

 

Glynn Patrick, amerikai író:

„Az utolsó évek tudományos eredményei megcáfolták a materialisták hipotéziseit és Istennel kapcsolatos kijelentéseit... A tudomány egyértelműen megmutatta, hogy a Világegyetemben olyan rend van, melyet az emberi elme nem képes felfogni, egy olyan terv, mely szerint az életünk csak azért létezik, mert a Világegyetemben megfigyelhető törvények rendkívül precíz egyensúlyban vannak egymással. A hit sok modern pszichológus szerint a neurózis vagy agynak más pszichikai betegségének a jele. De az utolsó 25 évi kísérletek megmutatták, hogy Istenbe való hit nemcsak nem vezet neurózishoz (ahogyan azt Freud és követői állítottak), hanem ellenkezőleg, az a szellemi egészségnek és az emberi boldogságnak fontos szükséges tényezője... Darwin elméletének megjelenése óta az ateisták, mint például Huxley vagy Russell, azt a tézist hirdetik, hogy a Világegyetem és az élet teljesen spontán keletkezett. Sok tudós és értelmiségi még mindig hisz ebben a tézisben. De mivel ők makacsul ragaszkodnak ehhez, kénytelenek javasolni újabb és újabb abszurd, értelmetlen érveket. A mai tudomány konkrét eredményi egyértelműen bizonyítják a Mindenható Teremtőben való hit igazságát.”

God: The Evidence, The Reconciliation of Faith and Reason in a Postsecular World 1997

 

 

Greenstein George, аmerikai csillagász:

„Amikor megismerjük a bizonyítékokat, akkor az a gondolat támad, hogy egy természetfeletti Erő van a Világegyetem keletkezése mögött. Lehetséges, hogy akaratunk ellenére hirtelen rátaláltunk annak a tudományos bizonyítékára, hogy létezik egy Felsőbb Elme? Nem-e az Isten ilyen ügyesen és átgondoltan a Világegyetemet nekünk teremtette?”

[Greenstein G. The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988]

 

 

Sir Isaac Newton, matematikus, fizikus, csillagász:

(Gravitáció törvénye, dinamika törvényei, differenciál- és integrálszámítás, stb.)

„Az ateizmus értelmetlen. Mikor a naprendszerre nézek, a Földet éppen a megfelelő távolságra látom a Naptól ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hőt és fényt kapjon tőle. Ez nem véletlenül történt.”

 

Sir Isaac Newton:

„Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent.”

 

 

Issac Newton, minden idők egyik legnagyobb fizikusa:

„A napok bolygók, üstökösök csodálatos rendszerei csak egy mindentudó és mindenható Lény tervei és útmutatásai alapján jöhettek létre.”

Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296. o.

 

Issac Newton, minden idők egyik legnagyobb fizikusa:

„Aki csak felületesen gondolkodik, az nem hisz Istenben; aki azonban alaposan elgondolkozik, annak kell Istenben hinnie.”

Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296. o.

 

 

Malcolm S. Gordon, biológus:

„A jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van.”

„A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.”

Biology and Philosophy, „The Concept of Monophhyly: A Seculative Esay” by  Malcolm S. Gordon 1999. 335 oldaláról:

 

 

Eric Bapteste, evolúciótudós:

„Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.”

New Scientist, 2009 Január 24. 34. o:”Uprooting Darwin’s Tree” by Grahan Lawton

 

 

Michael Rose, evolúcióbiológus:

„Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.”

New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 oldal

 

„Annak ellenére, hogy a teknősök sokkal több és jobb állapotban megőrződött maradványt hagytak maguk után, mint a gerincesek, egyetlen átmeneti forma sem található, amely a teknősök és az állítólagosan belőlük fejlődött egyéb hüllőkre utalna.” (Encyclopedia Britannica, 1992, c. 26, ss. 704-705)

 

 

Isaac Newton

„Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egy egész óceán.”

 

 

Michael Poole válasza Richard Dawkins-nak:

„Nincs logikai ellentmondás azon magyarázatok között, amelyek a mechanizmusra vonatkoznak, és azok között, amelyek egy – emberi vagy isteni – cselekvő személy terveire és céljaira vonatkoznak. Ez logikai kérdés, és nem annak a kérdése, hogy valaki hisz-e vagy nem Istenben.”

Science and Religion [Tudomány és vallás], Carlisle, Paternoster Periodicals, 1996

 

Peter Medawar, Nobel-díjas tudós:

„A tudománynak azonban megvannak a korlátai. Ez abból is nyilvánvaló, hogy képtelen megválaszolni olyan gyermekien egyszerű kérdéseket, amelyek a legelső és legvégső dolgokra vonatkoznak, mint például: „Hogyan kezdődött az egész?” ; „Mi végre vagyunk itt?”; Mi az élet értelme?”. Hozzáteszi, hogy ha az ilyen kérdésekre választ akarunk kapni, a nagy képzelőerővel rendelkező irodalomhoz és valláshoz kell fordulnunk.”

Advice to a Young Scientist [Tanácsok egy fiatal tudósnak], London, Harper and Row, 1979,

p.31; lásd még: The Limits of Science [A tudomány korlátai], Oxford, Oxford University

Press 1984, p.66

 

 

Louis Pasteur, mikrobiológus és kémikus:

Felfedezte a róla elnevezett tartósítási eljárást (pasztőrözés), közreműködött a veszettség elleni védőoltás kifejlesztésében, stb.

„A tudomány közelebb viszi az embert Istenhez… minél tovább tanulmányozom a természetet, annál inkább elámulok a Teremtő művén.” 

„Élő csak élőből jön létre”.

„A spontán képződés doktrinája soha többé fel nem támadhat az enyészetből, amelyben ez az egyszerű kísérlat taszította.” R. Vallery-Radot, 1920. The Life of Pasteur; franciából Mrs. R. L. Devonshire fordított. New York: Doubleday, 109. oldal.

 

 

William Thomson / Lord Kelvin, matematikus, mérnök, fizikus:

(Abszolút hőmérsékleti skála, termodinamika első és második főtételei, 70 találmánya volt)

„Az intelligens és jóakaratú tervezés elsöprően szilárd bizonyítékai hevernek körülöttünk… Az ateista elképzelés olyannyira képtelen, hogy nem is tudom szavakba foglalni.”

 „Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.”

 

J.W.N. Sullivan, matematikus:

„Az a feltevés, hogy az élet élettelen anyagból keletkezett, jelenleg csupán hittétel.”

 

Edwin Conklin, biológus:

„Annak a valószínűsége, hogy az élet véletlenül keletkezett, körülbelül annyi, mint annak valószínűsége, hogy egy nyomda felrobbanásakor egy teljes terjedelmű szótár jön létre."

 

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„A tudományos életben ma már köztudott, hogy a darwini elmélet több tartópillére vagy hamis, vagy pedig félrevezető. A biológia-tankönyvek azonban még mindig az evolúcióelméletet bizonyító tényként közlik őket." Darwinizmus és intelligens tervezettség. ISBN 978-963-935-398-5

 

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„A molekuláris biológia alapján nem sikerült összefüggő evolúciós fát rajzolni; minél több molekulát vizsgálnak meg a tudósok, a fa annál zavarosabbá válik." ISBN 978-963-935-398-5 Darwinizmus és intelligens tervezettség. 51.o.

 

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„…a fő állattörzsek molekuláris fejlődéstörténeti családfája teljesen kusza. Amikor pedig a biológusok a darwini életfa törzsét és gyökerét molekulás segítségével akarják megrajzolni a kuszaság csak fokozódik." ISBN 978-963-935-398-5 Darwinizmus és intelligens tervezettség. 58.o.

 

Alexandre Meinesz, biológia-professzor:

„Egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékul arra a hipotézisre, hogy a földön az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna.”

How Life Began-Evolution’s Three Geneses, by Alexandre Meinesz, translated by Daniel Simberloff, 2008. pp.30-33, 45.

 

 

Keith Ward

„Azok többsége számára, akik mélyen elmélkedtek és írtak az univerzum eredetéről és természetéről, úgy tűnt, hogy az túlmutat önmagán, egy olyan forrásra, amely nem fizikai, és amely nagy intelligenciával és energiával rendelkezik. Csaknem az összes nagy klasszikus filozófus – Platón, Arisztotelész, Descartes, Leibniz, Spinoza, Kant, Hegel, Locke, Berkely – az univerzum eredetét egy transzcendens realitásban látták. Erről a realitásról eltérő elképzeléseik voltak, és különbözőképpen közelítették meg, de mindnyájan nyilvánvalónak tekintették, hogy az univerzum nem önmagyarázó, tehát rajta kívül álló magyarázatot igényel.”

A tudomány valóban eltemette Istent? 63. o.

 

Arno Penzias, Nobel-díjas fizikus:

„A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy olyan univerzumhoz, amely a semmiből teremtetett, és amely nagyon kényes egyensúlyi állapotban van, amely biztosítja az élethez szükséges megfelelő feltételeket, és amely egy precíz (mondhatni ’természetfölötti’) terven alapul.”

A tudomány valóban eltemette Istent? 63. o.

 

 

Freeman Dyson, fizikus:

„Ha kitekintünk az univerzumba, és felismerjük azt a sok fizikai és csillagászati véletlent, amelyek összejátszottak a javunkra, úgy tűnik, hogy az univerzumnak valamilyen értelemben

tudnia kellett, hogy jövünk”.

Energyinthe Universe [Energiaaz univerzumban], Scientific American, 224, 1971, p. 50

 

Paul Davies, fizikus:

„Nem tudom elhinni, hogy az univerzumban való létezésünk csupán a sors különös fin-

tora, egy furcsa véletlen az univerzum történetében, egy véletlen felvillanás a nagy kozmikus drámában. … Valaki bizonyosan akarta, hogy itt legyünk”.

The Mind of God [Isten elméje], London, Simon and Schuster, 1992, p. 232

 

Davies nyilván azt sugallja, hogy az univerzum mögött van egy Elme, akinek terve volt az emberekkel, amikor megteremtette az univerzumot. Vajon Dyson és Davies miért gondolja ezt? Vajon magában az univerzumban van-e valamilyen jel, amelynek alapján azt gondolhatjuk, hogy mi emberek fontosak vagyunk? Igen, van. Az első ilyen nyomravezető jel:

Az univerzum értelemmel való felfoghatósága

Bármennyire is vitatjuk a tudományos módszer lényegét, a módszer alapját illetően nincs kétség: ez az univerzum felfoghatósága. Albert Einsteint az ezen való csodálkozás késztette a híres megjegyzésre: „A legfelfoghatatlanabb dolog a világegyetemben az, hogy emberi ésszel felfogható”.

„Das Unverständliche am Universum ist im Grunde, dass wir es verstehen” [Az univerzumban az a legérthetetlenebb, hogy megérthető]

 

 

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„Az 1980-as években Carl R. Woese, az Illinois Urbana Egyetem mikrobiológusa először használta a 18s rRNS molekulát arra, hogy a segítségével felrajzolja az élővilág mindent felölelő családfáját, és meghatározza minden élőlény közös ősét. Próbálkozásai az 1990-es évek vége felé komoly problémákban ütköztek. „Amikor a tudósok vizsgálni kezdték a különböző szervezetek génjeit – írják tanulmányukban James A. Lake, Ravi, Jain és Maria A. Rivera, a Kalifornia – Los Angeles Egyetem molekuláris biológusai -, kiderült, hogy eredményeik ellentmondanak az élővilág fájával kapcsolatos korábbi rRNS – vizsgálatok alapján megrajzolt modellnek.” Hervé Philipe és Patrick Forterre francia biológusok szerint „minél több szekvenciát térképezünk fel, annál világosabbá válik, hogy a fehérje alapú törzsfák többségükben ugyanúgy ellentmondonak egymásnak, mint az rRNS alapján készült törzsfának”.13

Woese 1998-ban azt írta, hogy „a fehérjék alapján készült egyedi fejlődéstörténeti ábrák nem rajzolják ki az élőlények egységes családfáját”. Woese arra a következtetésre jutott, hogy az egyszerűbb szerveztek génjeik és fehérjéik nagy részét nem a darwini módosulásokkal történő leszármazás útján szerezték, hanem más élőlényektől, ún. „horizontális géntranfer” útján. „Az egyetemes közös ős – írja Woese – nem egy konkrét élőlény, hanem komplex molekulák összessége, egyfajta ősleves, amelyből különféle sejtek jelentek meg, egymástól függetlenül.”14

" ISBN 978-963-935-398-5 Darwinizmus és intelligens tervezettség. 59.o.

Az idézetek innen származnak:

13. Lake, James A. – Jain, Ravi – Rivera, Maria C.: Mix and Match in the Triee of Life, Science 1999/283. 2027-2028. Philipe, Hervé-Forterre, Patrick: The Roting of the Universal Triee of Life is Not Reliable. Journal of Molecular Evolution 1999/49. 509-523.

14. Woese, Carl: The universal ancestor. Proceedings of the national Academy of Sciences USA 95. 1998. 6854-6859.

15. Doolittle, W. Ford: Phylogenetic Classification and the Universal Triee. Science 1999/284. 2124-2128.

Doolittle, W. Ford: Uprooting the Triee of Life. Scientific American 2000/282. 90-95.

 

 

Kenneth D. Rose, biológus:

„Továbbra is lényeges ellentmondások mutatkoznak” az alaktani és a molekuláris adatok között.